Tavasziasra fordult az idő, micsoda véletlen! Épp ezen a hétvégén, mikoris ma beköszöntött március... Ezekben a hetekben zajlik Budapesten az idei - közismert nevén - utazás kiállítás, azaz a Hungexpo 2009, a Budapesti Nemzetközi Vásár területén.  Sok exotikus tájegység kultúráit megismertető, bemutató kiállítások, utazási irodák kínálataiban gyönyörködhetnek a rendezvényre látogatók - így ma mi is kint voltunk Barátaimmal, Bertával, Lillával, Csillával és Barbival, később pedig még néhány olyan Barátunk is csatlakozott csapatunkhoz, akikkel anno a Crystal valamelyik koncertjén ismertük meg egymást.  Persze nem titok, főleg azért (is) érdekelt minket ez a kiállítás, mert a mai nap egyik fénypontja a Crystal zenekar volt - de ne szaladjunk ennyire előre...!

Délelőtt 10-kor találkoztunk Bertáékkal az Örs vezér terén, a 2-es metró végállomásánál, majd miután bevártuk egymást, elindultunk a 100-as busszal a Kiállítás helyszínére, ahol is a számunkra érdekes helyszín az A pavilon, azon belül is a MÁV Start színpada volt, melyen egész nap koncertek, játszóház és nyereményjáték várta az érdeklődőket Harsányi Levente vezetésével. Viszonylag könnyű kérdések voltak, itt inkább az volt a lényeg, hogy ki mennyire figyeli a vasúttal kapcsolatos tudnivalókat, mennyire volt jártas a vasúttörténetben, illetve a vasúttal kapcsolatos aktualitásokban.  Az egyik kérdés például az volt, hogy ma ki lehet-e jutni a Nyugati pályaudvarról a repülőtérre vonattal, miután az azt megelőző kérdés az volt, hogy öt évvel ezelőtt ki lehetett-e jutni, az arra adandó helyes válasz a "Nem" volt, ez utóbbi kérdésre viszont már "Igen" a válasz. Aki a leggyorsabb volt - jelen kérdésre én adtam a választ leggyorsabban - egy-egy ajándéktárgyat vehetett át, én egy ezüstszínű kulcstartót.  Volt még jónéhány érdekes kérdés, pl. hogy ki tervezte a Nyugati pályaudvar homlokzatának vasszerkezetét - Gustav Eiffel, vagy, hogy milyen típusú gőzmozdony áll a városligeti Közlekedési Múzeum előtt - 424-es, vagy, hogy hány elővárosi vasútvonalon közlekednek zónázó vonatok - 3.

Aztán délelőtt 11-kor Tóth Gabi, a Megasztár egyik nagy felfedezettje következett, akinek idén tavasszal megjelenő új lemezére pl. Kasza Tibi is írt dalt - ezt is hallhattuk tőle. Koncertjének végén pedig  Csilla készített rólunk egy közös képet telefonommal...

Ezt követően játszóház következett, mialatt mi elindultunk körülnézni, kis csapatunk szétszéledt, mi kettesben maradtunk Bertával. Egy másik pavilonban hagyományörző, magyar tájegységek kultúráját bemutató rendezvény volt, néptánccsoporttal, szőttesekkel, de találkoztunk görög táncosokkal, sőt, görög ételkülönlegességekkel is.  Annak idején, még 19 éves koromban, 1994. nyarán magam is voltam Görögországban, Berta már többször is, így volt miről mesélnünk egymásnak, jónéhány élményről meséltünk egymásnak. Közben találtunk egy gyorsbüfét, ahol - többek között - gyrost is árultak, az itallapról pedig nem hiányozhatott az ouzo pálinka sem. S mivel Berta még életében nem ivott ilyet, nekem pedig már volt részem a felejthetetlen élményben, zamatában, így  a vendégem volt egy pohárra (ez kb. 2 deci lehetett), na persze nem csak úgy, hanem gyrossal, pikában.  Ez azt jelenti, hogy ostyába csavart hús, paradicsom, saláta volt, alig két tenyérnyi, de annál laktatóbb volt.  Bent a fedett pavilonban nem volt hely, így kiültünk egy szabadban lévő asztalhoz, ahol ugyan erősen fújt a szél, de ez csöppet sem hűtötte le a jó meleg ételt, és a pálinka is tüzes volt. Közben Csilláék ránk találtak, így  már együtt ültünk az asztalnál.   

Ebéd után elindultunk visszafelé a MÁV Start színpadához, ahol 16 órakor a Crystal koncertje következett.  Ebéd után viszont még volt több, mint egy óránk a koncertig, úgyhogy még volt alkalmunk körülnézni, és egy másik helyen feketekávéval oltani szomjunkat. Közben Berta néhány közös képet is mutatott, amelyen Tibiékkel együtt szerepel, és érdekességképpen magával hozta érettségi tablóképét is, természetesen egy olyan osztályképet, ahol valamennyi őt és középiskolai osztályát tanító tanárukkal együtt szerepelt, kíváncsi volt ugyanis arra, hogy Tibiék megtalálják-e őt a tablón, felismerik-e 13 évvel ezelőtti képét.

Nem sokkal fél négy után ismét játék a MÁV Start színpadán, néhány kérdés már ismerős volt nekünk, ugyanis sok, a délelőtti kérdés is újra elhangzott, mivel a közönség összetétele ekkora már jelentősen megváltozott, ugyanis ekkorra már az idősebb korosztály is jelentősen képviseltette magát, ami külön nagy örömömre szolgált, hogy a Crystal a szüleink, nagyszüleink korosztályában is ilyen sikeres csapat. Pontban 16 órakor kezdetét is vette a nagy koncert, régi- és új dalok: "Te vagy a jel", melynek refrénjébe Berta is bekapcsolódott a már simert műfejrdítéssel: "Várjál, Tibi, Kajájjál...", majd ezt követte a "Két utazó", egy Neoton-feldolgozásokból összeállított kis csokor ("Holnap hajnalig", "220 felett", "Santa Maria"), a "Fújja el a szél", a "Sosem múlik el", a "Repülj tovább" és az "Elmegyek" című Crystal-slágerek. Berta pedig egy jó konferanszhoz illően már valaemnnyi elhangzott dal előtt tudta azok címét, hiszen a repertoár szinte mindíg ugyanaz, kisebb-nagyobb változtatásokkal, főleg ezeken a félórás koncerteken, hiszen nyílván az egész estét nagykoncertek mindíg tartogatnak számos újat is nekünk.  A hangulat ezer fokon izzott, mindnyájan együtt énekeltünk a Jóbarátokkal, akikkel most is volt néhány baráti szó-váltás a buli után. Így például Kati - aki, mint mindíg, most is nagyon aranyos volt - megkérdezte tőlem, hogy elkerült-e az influenza - mire én, hogy "Köszönöm szépen, eddig szerencsére elkerült..." - majd a közelgő Nőnap alkalmából egy kis köszöntés, puszi, majd Tibi és Gábor következett, akiknek  ilyenformán személyesen is gratulálhattam közelmúltbeli születésnapjukhoz.  Bertát pedig furdallta a kíváncsiság - pontosabban mindnyájunkat érdekelt, de ő volt az, aki  megkérdezte helyettünk is -, hogy mikor jelenik meg az új Crystal-lemez, mire Tibi mondta, hogy várhatóan augusztusban (de ez egyelőre még nem biztos, úgyhogy kérése is az volt, hogy egyelőre addig ne is írjunk róla, ameddig nem biztos, így csak röviden ennyi). Sietniük kellett, úgyhogy nem sok időnk volt, de ez is sokat jelentett számunkra. De azért futólag még annyi idő volt, hogy előálljak Tibinek azon javaslatommal, ötletemmel, hogy lassan már felvehetnék Bertát vokalistának a Zenekarba, mire Tibi, hogy "Hát már lassan igen..."  :)

Ezután hazaindultunk. A 100-as busz megállójában akkora tömeg volt, hogy az először érkező buszra nem szálltunk fel. Állítólag arról a buszról valaki integetett Bertának, akit egyébként a koncerten rendesen kameráztak is, még humorizáltunk is vele, hogy lehet, hogy hamarosan akár a Youtube-on is viszontláthatja saját magát.  :)    A következő 100-as buszra már viszont felszálltunk, igaz, azon is elég nagy tömeg volt még, sokan voltunk - kb. fél hat felé értünk az Örs vezér téri végállomásra. Onnan Berta, Csilla és Édesanyja (akivel a Kiállításon találkoztunk)  elbúcsúztak tőlünk, mivel ők nem a metró vonalán laknak, mi pedig Lillával és Barbival a 2-es metróval folytattuk utunkat, ők a Deák térig mentek, én az Astorián  kiszálltam.

Minden nagyon jól alakult a mai napon, ahogy elterveztük. Ezúton köszönöm Nektek, Barátaim, hogy együtt lehettünk, a remek hangulatot, és előre is minden kedves Hölgy barátomnak, ismerősnek sok boldogságot kívánok a közelgő Nőnap alkalmából...!