E hét végén egy különleges kiállítás megnyitójának lehettünk részesei a budapesti Árkád Üzletközpontban. E kiállításon olyan, Gyüre László képzőművész által alkotott festményeket láthatnak az érdeklődők, május 9-étől egészen május 17-éig, melyeket kézzel is érzékelhetnek azok, akik szemükkel nem láthatják - vagyis inkább, hogy a megnyitón Budapest Zuggló polgármestere, Weinek Leonárd fogalmazott - nem nézhetik e képeket, E kiállítással a szervezők, Gyüre László képzőművész, az Árkád Üzletközpont, a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, valamint a rendezvényt támogató Vakbarát Alapítvány arra szeretnék felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy - csak a budapesti régióban - közel 60 ezer látássérült, vak, gyengénlátó ember él, akik ugyanolyan teljesértékű életet élnek, mint éplátó embertársaink, és akiknek éppen ugyanolyan joga van a teljes értékű élethez, így a művészetekhez is, mint a társadalom bármely más tagjának.
Jómagam e rendezvényről természetesen riportot is készítettem a Civil Rádió "Handycap" című műsora számára, de persze nem csak emiatt volt érdemes ellátogatnom oda, hanem azért is, mert sok értékes emberrel, kedves ismerőssel, Baráttal találkozhattam. A kiállításmegnyitó május 9-én szombaton délután 13:00 órakor a média képviselői számára történő regisztrációval, majd 13:30-kor egy alig 10 perces sajtótájékoztatóval, majd a már széles nyílvánosság, a Nagyközönség számára 14:00 órakor az Üzletközpont aluljáró-szintjén, a középső kupola alatt felállított nagyszínpadon tartott ünnepi műsorral vette kezdetét, melynek moderátora a műsor első felében Bényi Ildikó, a Magyar Televízió munkatársa volt. A sajtótájékoztatón is, majd később az ünnepi megnyitón is beszédet mondott Ájtányi Ajtony, az Árkád igazgatója, aki örömét fejezte ki, hogy néhány hete a Hermina Egyesület és Gyüre László képzőművész megkereste őket e rendezvény ötletével, örömét fejezte ki, hogy otthont adhatnak e kezdeményezésnek. Elmondta, igyekeznek az áruházat "látássérült" szempontból minél inkább akadálymentesíteni, hogy a sérült ember akár otthonról előre megtervezett módon, akár önállóan is képes legyen vásárolni - de természetesen valamennyi munkatársa szükség esetén szívesen, készséggel segít az érintetteknek. A kezdeményezést üdvözölte Zugló polgármestere, Weinek Leonárd is, aki külön köszönetet mondott azért, hogy zuglói polgármesterként meghívást kapott e rendezvényre - noha a helyszín már épp nem Budapest azon kerületéhez tartozik, de épp annak határán található. A rövid megnyitóbeszédek után neves előadóművészek léptek fel, köztük sok látássérült ifjú tehetség, de örömmel elfogadta a szervezők meghívását két ifjú megasztár, Póka Angéla és Mujahid Zoltán is. A látássérült művészek közt hallhattuk Berta Edina és Németh Tamás zongoraművészeket is, akik kortárs zeneszerzők négy kézre írt zongoradarabjait adták elő, Weszely Ernő zongora-harmónikaművészt, aki saját dalai mellett Ray Charles dalai közül is előadott néhányat, ezúttal "csak" zongorán, kiváló énekhangjával megfűszerezve. Persze felmerült a kérdés is, amely központi témája volt az ltalam készített riportnak is, hogy egy éplátó ember hogyan él meg egy ilyen kiállítást, nem beszélve a képek mellett felállított elsötétített sátorról, amelynek belsejében egy "vakos", mini bevásárlóközpontot is kialakítottak, szemléltetve ezzel az éplátók számára a vak emberek helyzetét egy-egy bevásárlás alkalmával. Valamennyi éplátó ember - maga Gyüre László is, aki kipróbálta a sötétített sátrat, illetve megpróbálta csukott szemmel, kezével végignézni a képeket - az első pillanatban megdöbbent, és alaposan elgondolkodott, hogy vajon mihez is kezdene egy ilyen helyzetben, ha így kellene élnie mindennapjait. A megkérdezettek közül természetesen nem maradhatott ki a sajtótájékoztató és a nyitó rendezvény moderátora, az általam egyébként is kedvelt televíziós személyiség, Bényi Ildikó sem, aki többek között elmondta, hogy amikor megnézte a képeket, megkérte Gyüre Lászlót, hogy mielőtt elmondaná, hogy mit ábrázol egy-egy kép, hadd gondolkodjon, és próbálja meg kitalálni, hogy mit is ábrázolnak a képek, és bizony volt olyan, amikor például egy virágnyílást ábrázoló képről azt gondolta, hogy Naprobbanás. A képek mellett ugyanis, mindegyik kép bal oldalán ugyanis Braille-felirattal olvashatók voltak a képek címei, arról nincs tudomásom, hogy síkírásban, vagyis a látók számára olvasható írással is ki lettek volna írva a címek. S hogy miről is szólnak Gyüre László képei? Hiszen mindezidáig erről még nem is meséltem, pedig ez a leglényegesebb: különféle természeti képződményekről, mint például korallsziget, korallzátony, vagy természeti jelenségekről, mint például űr, hasadás, vulkánkitörés, tűz, virágnyílás, bimbózó virágok. Valamennyi kép meg is vásárolható, a kiállítás, vagyis az eladott képek bevételét a Művész Úr a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének javára ajánlja fel.
Legyen elég ennyi, akit pedig érdekel, május 17-éig, még megtekintheti a kiállítást és a sötétített sátrat az Árkád aluljáró szintjén, az éttermek előtti középső úton. Ahogy egyik összekötő szövegemben is mondtam az általam készített riportban - talán épp egyfajta figyelemfelhívás szempontjából kerültek ide, hogy messziről kiabálják, hírdessék, hogy "Itt vagyunk!" - hogy megmutathassák, hogy a szemükkel látók bepillantást nyerhessenek a látássérültek, a kézzel látók világába.
