Tegnap egy igazán mozgalmas, pörgős nap volt. A múlt hónap végétől előreláthatóan jövő év augusztusáig, tehát egy évig hatalmas dugók alakulhatnak ki Budapesten az épülő 4-es metró miatt, mivel idén elkezdődnek az alagútfúrási- és metróállomásépítési munkálatok a budai oldalon az Etele tér irányából. Most a Móricz Zsigmond körtéri állomás építési munkálatai miatt vannak felszíni forgalomkorlátozások, így a villamosok helyett autóbuszok közlekednek, mivel a körtéren a villamossíneket is felszedték. Így már délelőtt fél tizenegykor elindultam itthonról, hogy jó időben beérjek a Civil Rádió stúdiójába - azonban így is éppen háromnegyed tizenkettőkor értem be. Persze ekkor még félóra volt hátra "Handycap" című műsorunk kezdetéig, így még volt időm egy jó erős feketére a Fonó büféjében. Majd utána gyorsan fel a stúdióba, ahol már vártak minket mai adásunk vendégei. Ma ugyanis egy érdekes, fogyatékossággal élő alkotók műveiből szerkesztett könyvet mutattunk be. A könyv címe: "Képek és történetek". Szerkesztője - többek között - Dobos Marianna és Szűcs Péter újságírók, Péter a Magyar Rádiónál is dolgozik. E könyvben helyet kaptak sérült emberek által írott versek, általuk készített szőtteseikről, fából faragott szobraikról készített fotók. A könyvet elég nehéz volt "rádióképesen" bemutatni a sok fotó, grafika következtében, de azért így is elég jól sikerült műsorunk. Mondhatnám: eddigi adásainkhoz képest az utóbbi hónapok egyik legszínvonalasabb adását hallhatták a Kedves Hallgatók (csak úgy szerényen) - hála ezért természetesen Vendégeinknek és a könyvben helyet kapott Művészeknek. MErt ezek az emberek igenis joggal tekinthetők művészeknek, mivel bár bizonyos testrészük vagy szervük sérült, hiányos, ám lelkileg erőt adhatnak mind sorstársaiknak, mind pedig az "ép" embereknek. A félórás adásban Dobos Marianna két látássérült költő, Baranyiné Miks Mária és Rózsa Dezső egy-egy versét is felolvasta, melyekből egyértelműen érezhető a látássérült emberek mindennapi élete, helyzete, kűzdelme. Persze e blogon keresztül még akkor sem lehetne ezt szemléltetni, ha e két verset itt közzétenném, így nem is látom értelmét, mert ezt csak az értékelheti igazán, aki vagy maga is átéli ezen érzéseket, vagy netán hallgatta tegnapi adásunkat. Mindenesetre, akit érdekel, számára e könyv minden testi fogyatékosokat tömörítő érdekvédelmi szervezetnél kapható, de természetesen könyvesboltokban is kapható.
Ezután egy gyors búcsúzás (természetesen már adáson kívül a stúdióban) Vendégeinktől, miután mindenkit hívtak további teendői a délután folyamán, majd indultam zuglói munkahelyemre. Csakhogy miután negyed kettőkor még mindíg nem jött egyetlen villamospótló busz sem a 47-es villamos Kalotaszegi utcai megállójában, kénytelen voltam hát taxit hívni, hogy délután kettőre biztosan átérjek. S miközben a gépkocsivezetővel jól kielemeztük a kialakult budapesti helyzetet, hogy bizony sokunkat kellemetlenül érintenek ezen forgalmi korlátozások, s talán majd négy-öt év múlva "élvezhetjük" ennek gyümölcsét, hamar eltellt az idő is, s 13:48 -kor rendben meg is érkeztünk a Hungária körútra, az M3 Business Centerhez. Szerencsére a hét elején és közepén kialakult, augusztus végi átlaghoz képest hűvös, szeles, esős időt mára felváltotta a derült, verőfényes idő, s a "Vénasszonyok nyara" ezen a hétvégén - úgy tűnik - megmutatja magát. A délután már gyorsan tellt, s este már kilenc körül itthon voltam.
Most pedig "egy kis nosztalgia" - vagyis most is, mikor e sorokat írom, háttérben a Crystal "Trilógia" koncert-DVD-jét hallgatom, s izgatottan várom a ma esti "Világok hangjai" lemezbemutatót. Azért egy kicsit imádkoz(z)unk Szent. Péterékhez, hogy özönvíz és jégverés helyett Ezer holddal, minden csillaggal és az Istenek hangjaival ajándékozzanak meg minket...!
