Végülis az élet úgy hozta, hogy a Crystal-t külföldre szólította. Így a beharangozott időben, december 9-én sajnos nem voltak a Művészetek Palotája-beli koncerten. Ma viszont volt alkalmunk pótolni a koncerthiányt de rendesen. Nem sokkal tíz óra után ébredtem fel, egy kiadós alvás után, miután az elmúlt éjjel végeztem munkáimmal, rádiós anyagaimmal, melyeket előre legyártottam, egészen december 31-ig. Így mostantól január másodikáig szinte egyáltalán nem dolgozom, kivéve a jövő kedden, amikoris Handycap című műsorunkkal élőben jelentkezünk ezúttal Horváth Laci Barátommal várjuk Hallgatóinkat egy érdekes, izgalmas, ám ugyanakkor kemény politikai témával erről majd akkor. Tehát, miután felébredtem, apai Nagypapámékhoz mentem egy jókora vasárnapi- és karácsonyi ebédre, sőt, Kata Hugommal is volt alkalmam találkozni végre. Ebédre húslevest ettünk, majd hasábburgonyát rántott csirkemellel jómagam vagy 12 szelet rántott csírkehússal orvosoltam éhségem. Ajándékképp pedig Hugom egy doboz konyakosmeggyel leptem meg, Nagypapámékat pedig egy Emlékalbummal, melyet a kiváló magyar labdarúgó, a Nemzet Sportolója, az egyik legnagyobb magyar, a tavaly november elején elhunyt Puskás Ferenc, Öcsi Bácsi emlékére adtak ki egykori Barátai, ismerői A nevem csak ennyi volt Öcsi címmel, melyen Puskás Ferencet hallhatjuk magyar nótákat énekelni. Hosszú idő, vagy tíz év után először láttam könnyekig meghatódni Nagypapám, akit úgy tűnik sikerült levennem a lábáról, hiszen 86. éves lévén - a magyar nóta műfaja főképp az ő korosztályának kedvenc műfaja. Ráadásul ez a kis meglepetés még szorosan össze is függ a focival, melyet Nagypapám szintén nagyon szeret, igaz, ő annak idején Újpesti Dózsa-drukker volt. Ezután nem sokkal négy után elindultam, mivel 5 óra körül találkoztam Melindával a 2-es metró Örs vezér téri végállomásánál, majd onnan az Árkád Üzletközpontba mentünk, ahol este hatkor a Crystal adott egy rövidke karácsonyi koncertet. A régi és új dalok kavalkádjában Tibiék ismét remek show-man formában voltak, ismét volt gyerekszereplő, de az est fénypontja ma egyik legkedvesebb Rajongótársunk, Berta volt, aki Mikulásruhában érkezett e kis koncertre Tibi ennek örömére fel is hívta őt a színpadra, alaposan be is mutatta őt a Közönségnek, Berta pedig ahogy a mellékelt ábra is mutatja kicsit sem volt megilletődve. ) A koncert most csak kb. háromnegyed órás volt, de ez mit sem változtatott a jó hangulaton főképp, hogy Tibiéktől ígéretet kaptunk arra, hogy idén is fellépnek a szilveszteri Nyugati téri Best of Danubius utcabálon. A koncert után ismét volt alkalmunk találkozni, személyesen gratulálni Tibinek az új szólóalbumához, pontosabban ahhoz a dalhoz, melyet korábban a Magyar Televízió Krém című műsorában hallhattunk tőle, az Akarod-e még című lírai szerzeményéhez. Tibinek nagyon jól esett a gratulációm, hiszen tudja rólam, hogy őszintén megmondom neki a véleményem. Nem is tehetném ezt másképp, hiszen vagyunk olyan Jóbaráti viszonyban, s ha az emberek szeretik egymást, akkor az őszinteség nem is lehet kérdés. Itthon aztán Melinda Édesanyjával is volt alkalmunk hármasban beszélgetni Melinda kihangosított telefonján, s ő is megerősítette, hogy jó az, ha az ember tartozik valahová, mert így sokkal könnyebb átvészelni a nehézségeket. Minden kedves Barátomnak, Családom tagjainak ezúton kívánok békés, áldott Karácsonyt és eredményekben gazdag Boldog Új Évet nagy-nagy szeretettel és mindent nagyon-nagyon köszönök!
