Az idei Karácsonyt is, ahogy ez minden évben lenni szokott, Családommal együtt töltöttem.
December 24-én, vasárnap dél körül Édesanyámékhoz mentem, ahol már javában zajlott a karácsonyi készülődés. Édesanyám anyósa, Bori néni is nálunk volt, mivel Édesanyám férje, Laci egri, bár már évek óta itt él Budapesten, Édesanyja viszont még most is szülővárosában él, ám ilyenkor Karácsonykor immár hatodik alkalommal tölti nálunk a Szent estét, és az azt követő másnapot. Természetesen a jó hangulathoz nem hiányozhatott a finom egri házi bor, a beigli és a kókuszos keksztekercs sem, vacsorára pedig Laci egyik specialitását, tojásos krumplipürét ettünk rántott sertésszelettel. Jómagam vagy hat szeletet be is burkoltam belőle annak rendje-módja szerint, így nem csoda hát, hogy utána az esti fürdésre már alig maradt energiám, így az esti tévéműsorokat már ágyból fekve hallgattam, s még éjfél előtt el is nyomott az álom.
Másnap, december 25-én hétfőn dél körül felhívtam Mamit, átugrottam hozzá, mivel mint kiderült, szombat este nála felejtettem a nekem szánt töltött káposztát de így legalább megint találkozhattam vele és Zsuzsival is, sőt, Lőrinc öcsémmel is, akivel most viszont több időt tölthettünk együtt.
26-án kedden pedig visszamentem Édesanyámékhoz, mivel hétfőn este Mamiéktól hazahoztam a karácsonyi csomagokat nevezetesen: egy jó adag töltött káposztát, beiglit, keksztekercset, két, ajándékba kapott férfitusfürdőt, sampont, két hosszú újjú, magas nyakú inget. Dél körül értem oda Édesanyámékhoz, ahol legnagyobb meglepetésemre épp a Parlamenti Karácsony közvetítése szólt a tévében, az M1 en adták a másfél héttel ezelőtti nagyszabású eseményt melyről, mint arról már meséltem -, kimaradtunk Bertával. Mikor beléptem Édesanyámék előszobájának ajtaján, épp a Crystal Te vagy a jel című dalát, és Tibi ezzel kapcsolatos diétás, vagyis inkább diétaellenes poénját hallhattuk. Majd úgy délután fél egy körül unokatestvéremék - Petra és Petya érkeztek, akikkel kocsijukkal együtt mentünk anyai Nagyszüleimhez, akik 2003. márciusa óta Gyömrőn, a Harmónia Idősek Házában laknak. Negyed kettőkor szerencsésen meg is érkeztünk. Itt sem hiányozhatott a diós sütemény az ünnepi asztalról, na és persze egy jó erős fekete kávé sem. Nagymamámék egy videomagnót és mobiltelefont kaptak tőlünk, s a micsoda véletlen, úgy negyed három tájt, mikor végre sikerült beüzemelni a készüléket, a Viva TV-n a Crystal legújabb videoklipjét adták. Vajon melyik is lehet az? Hát persze, hogy a Te vagy a jel című slágerből készült klip volt! Nagymamáméktól két doboz sört és egy infralámpás elektromos masszírozógépet kaptam jól megrakott csomagokkal érkeztem hát haza úgy este hat óra felé, miután Unokatestvéremék hazahoztak minket, először Édesanyámékat, majd onnan tovább engem, miután ők Buda felé vették az irányt.
A szerdai nap pedig ismét egy kis munkával tellt: délután négytől a szokásos Kulturális ajánlóval, melyben ezúttal a Fonó budai Zeneház év végi programjait, valamint a hétvégi budapesti szabadtéri, óévbúcsúztató programokat ajánlottam. Este fél nyolckor pedig az idei utolsó Fillagória adásunkban lám, milyen kicsi e világ - egy volt óvodatársammal Máj Krisztinával, a Vakrepülés Színtársulat Művészeti Vezetőjével beszélgettem. Krisztát ezév decemberében a Pannon Példakép Alapítvány Példakép-díjjal jutalmazta eddigi munkássága elismeréseként. A Vakrepülés Színház művészeti vezetője. A Vakrepülés színházhoz az alapításkor, 1998-ban csatlakozott. Azóta rendszeresen mutatnak be teljes sötétben játszódó előadásokat, valamint olyanokat is, amelyek normál fényviszonyok mellett zajlanak. A színtársulat előadásai közül talán Az éjszaka tapintása című volt az eddigi legsikeresebb, ami zajokat hívott segítségül a történet elmondásához és teljes sötétségben játszódik. Áramszünet címmel egy sötétben játszódó kalandszínházat, performace-sorozatot csináltak, ahol fény nélküli sosem látott színes program folyik, ahogy fogalmaznak. Itt olyan szórakozás vár a bátor vállalkozókra a teljes sötétben, amely az érzékelésre épít: az ízlelésre, a tapintásra, a szaglásra és hallásra. A tájékozódásban narancs illatú házigazdák segítenek, illetve minden termet más-más illatúvá varázsolnak. A bejárat ánizs, a nagy terem kókusz, a kis terem ópium illatú. Az út során a sötétben szélcsengők és hangszerek is segítik az eligazodást. Tavaly óta játsszák Almásy Tóth András rendezővel Peter Schaffer Black Comedy c. 7 szereplős darabját. Ez a darab az első olyan, melyet nagyrészt rendes világítás mellett rendeznek. Óriási kihívás ez, hiszen professzionális színészként kell mozogniuk a színpadon, egy igazi rendezővel. Krisztina tevékenysége feltétlenül utat mutat társainak. Egy olyan alternatív életmódot, melyet a fiatal, már a rendszerváltás után felnőtté vált sérültek, hátrányos helyzetűek immár választhatnak, az önálló, intézményen kívüli, teljes életet. Természetesen mindehhez gratulálunk nagy szeretettel további kitartást, erőt, egészséget!
Végezetül mára nincs más hátra, mint hogy megköszönjem Hallgatóinknak, hogy idén minket, a Civil Rádiót választották kérjük, tegyék ezt jövőre is! Továbbá köszönet a Fonó Budai Zeneház valamennyi ebben illetékes Munkatársának, hogy 2006. március 29-től innen szólhat a Civil Rádió immár heti 168 órában, vagyis egész héten át! Családomnak, Barátaimnak pedig a türelmet, a kitartást, hogy mindig, mindenben mellettem álltok még akkor is, ha kicsit ritkán foglalkozom veletek a sok-sok munka miatt de megéri sokat dolgozni lássátok, vagyis inkább halljátok az eredményét, kik e blogot olvassátok, és hallgatjátok a Civil Rádiót!
