Ma esti "Fillagória" című adásunkban, mely egyúttal az idei év első "Fillagória" adása is volt, beszélgetőtársam - igaz, mivel Pomázon lakik, telefonon - Orgoványi Anikó, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom alapítója és vezetője volt. Az 1989-ben alapított Zöld Szív Egyesület az első volt az országban, amely programot adott a gyerekek környezeti nevelésére, bevitte a környezet-, illetve természetvédelem oktatását az iskola falai közé. A mozgalom nem csak megismerteti a gyerekeket a természettel, de átélhető, érzelmekben gazdag élményekkel viszi hozzájuk közel saját élő környezetüket. A Zöld Szív az ország legnagyobb ifjúsági környezetvédő szervezete, 17 éves története alatt 18 ezer tagjuk volt, közel 100 településen. A mozgalom kizárólag az önkéntességre épít. Eleinte elsősorban a folyóvizek vízminőségével foglalkoztak: méréseket végeztek, illetve, ha kellett, összeszedték a szemetet, vagy felhívták a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a gondokra. Anikónak már 1990-ben sikerült elérni, hogy az oktatási tárca engedélyezze a Környezeti nevelés c. tantárgyat, amelynek tanmenetét és tematikáját – tudósok segítségével – ő dolgozta ki. Az egyesület a nemzetközi zöld közéletbe is bekapcsolódik, nincs már egyetlen olyan kontinens sem, ahol hivatalosan ne járt volna valamelyik Zöld Szíves csoport. 1992-ben pedig Jacques Yves Cousteau is vendégül látta őket Duna-kutató hajóján. Mindemellett Anikó egy szinte könnyekig megható történetet is elmesélt, miszerint még a kilencvenes évek elején egy iskolás gyerekcsoporttal az egyik Duna-menti településen járva igen erős, szúrós szagú, hol piros- hol sárga szennyeződést észleltek. Mint kiderült, egy helyi textilgyár egy az egyben a Dunába engedte szennyeződésekkel teli csatornavizét, melyben különféle festék- és vegyianyagok voltak. Az akkor 10-12 éves gyermekek levelet fogalmaztak meg a gyár vezetőségéhez, melyben személyes megbeszélés céljából időpontot kértek a gyár vezetőitől - ennek hatására a gyár vezetői vállalták is a személyes találkozót, melynek eredményeképp sikerült elérni, hogy a gyár szennyvízszűrő berendezést építtetett (igaz, azóta ez a gyár már megszűnt). Mindemellett Anikóék felhívták Európa valamennyi Duna-menti településének iskoláinak, lakosainak figyelmét a súlyos környezetszennyezés veszélyeire, hogy megóvják a folyó, s általa a Fekete-tenger vizét, élővilágát. Erre eszembe jutott egy aprócska gondolat: "Komolyan, ha a Parlamentben gyerekek ülnének, akkor talán rend lenne ebben az országban!" - hogy a gyerekek szavainak - lám - milyen nagy hatása tud lenni. S hogy miért is? Erre a kérdésre Anikó azt válaszolta, hogy egész egyszerűen azért, mert alapjában véve minden ember jó, s ha pár kedves szót, szeretetet kapnak, akkor mindannyian elérzékenyülnek. S hogy mindenkiben ott dobog egy zöld szív, csak sajnos az élet során e tudat "kinevelődik" belőlünk. Anikónak ezúton gratulálunk 2006. negyedik negyedévi "Pannon Példakép" kitűntetéséhez szeretettel, munkájához erőt, egészséget, kitartást kívánunk!