E hét pénteki Handycap adásunkban egy szomorú aktualitással foglalkoztunk. Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének Elnöke nemrég levelet intézett Gyurcsány Ferenchez, a Magyar Köztársaság Miniszterelnökéhez a mozgáskorlátozottakat érintő közlekedési kedvezmények és súlyadó-kedvezmény megvonásával kapcsolatban, illetve az azokkal kapcsolatos, 2006. december 31-e előtti időszakban az érintetteknek járó kedvezmények visszaállításáról. E témával kapcsolatban egy telefonos interjút készítettem Dr. Hegedűs Lajos Elnök Úrral, aki készséggel állt rendelkezésünkre, és beszélt e levél keletkezésének körülményeiről, tartalmáról, melyet a http://www.meoszinfo.hu/vakbarat/hir_0191.htm honlapon is olvashattunk. E levél természetesen az Elnök Úr hozzájárulásával került fel ezen oldalra.
**** **** **** **** **** ****
Levél a Miniszterelnöknek
Dr. Hegedűs Lajos a MEOSZ elnöke levelet írt a Miniszterelnöknek és a Pénzügyminiszternek. A leveleket és a hozzájuk csatolt mellékletet az elnök úr engedélyével
szó szerint közöljük.
Gyurcsány Ferenc
Miniszterelnök
Tisztelt Miniszterelnök úr!
A Kormány programjának egyik hangsúlyos eleme az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkóztatás biztosítása.
Az Európai Unió a 2007. évet az esélyegyenlőség évének nyilvánította.
Létezik Magyarországon az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló valamennyi lényeges törvény és modern törvényeink bevezető része szinte minden esetben utal
az esélyegyenlőségre.
A fenti papíron létező rendelkezésekhez képest a konkrét állami intézkedések rendszeresen és sorozatosan sértik meg a deklarált elvárásokat és vállalásokat.
Állításunk bizonyítására néhány ez évben hatályba lépő rendelkezésre kívánom felhívni a figyelmét.
Az esélyegyenlőség sérelmét eredményező legújabb rendelkezések részletes kifejtését a melléklet tartalmazza, amelyek lényegét a következőkben foglaljuk
össze:
3 elemű lista (1 beágyazott listát tartalmaz)
1. Esélyegyenlőtlenség a tömegközlekedési eszközök használatának állami támogatása során:
A fogyasztói árkiegészítés rendszerén keresztül minden magyar állampolgárt, illetve egyes külön kedvezményezett társadalmi csoportokat (diákok, közalkalmazottak,
köztisztviselők, 65 éven felüli emberek) jövedelem korlát nélkül megillet viteldíj kedvezmény.
Ezeket a támogatásokat a súlyosan fogyatékos emberek jelentős része nem tudja igénybe venni, mert a tömegközlekedési rendszereknek csak mintegy 5 %-a használható
akadálymentesen.
A súlyosan mozgássérült emberek az egyéni közlekedési eszközök használatára vonatkozóan kaphatnak ugyan támogatást, azonban a mindenkit megillető támogatásoknál
lényegesen alacsonyabb: évi 7.000.- Ft-tól 24.000.- Ft-ig terjedő támogatáshoz csak akkor juthatnak hozzá -, ha jövedelmük nem haladja meg a mindenkori
minimál nyugdíj 2,5 szeres mértékét, jelenleg mintegy 65.000.- Ft-ot.
Esélyegyenlőségi intézkedés Magyarországon: Minden magyar állampolgárt alanyi jogon, külön eljárás nélkül megillet a tömegközlekedési viteldíjhoz nyújtott
támogatás, kivéve a súlyosan mozgássérült személyt, mert őt csak alacsony jövedelem esetén, külön államigazgatási eljárás lefolytatásával illeti meg a
mindenkit megillető támogatásnál lényegesen alacsonyabb egyéni közlekedési támogatás.
2. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos utazási költség térítésekkel kapcsolatos esélyegyenlőségi intézkedés Magyarországon:
A kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletet
módosító 319/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályos rendelkezései szerint az a súlyosan fogyatékos személy aki a tömegközlekedési eszközöket állapota
miatt nem tudja igénybe venni, az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos utazási költségeinek megtérítését csak a reá vonatkozó kedvezményes utazási viteldíjak
mértékéig kérheti.
Esélyegyenlőséget biztosító állami intézkedés: Nem tud tömegközlekedési eszközön utazni, mert az nem akadálymentes, ezért nem tudja igénybe venni az egyébként
őt megillető kedvezményt sem, éppen ezért adja meg a jogszabály az egyéni közlekedési eszközzel történő utazás térítésének lehetőségét.
Amennyiben azonban állapota miatt egyéni közlekedési eszközzel kell egészségügyi ellátásra utaznia - amely nyilvánvalóan lényegesen költségesebb mint az
állam által támogatott tömegközlekedési eszköz - akkor a legolcsóbb közlekedési eszköz viteldíjának kisgyermekként 0 %-os, diákként 33 %-os, 65 feletti
emberként pedig 0 %-os térítésére jogosult.
Hogy a fiatal fogyatékos személyek fejlesztése későbbi önfenntartásuk megalapozása érdekében az állam érdeke, az a rendelkezés bevezetésekor senkit sem
érdekelt.
3. Súlyosan fogyatékos emberek esetén a személygépkocsi nem luxus cikk, hanem gyakran a közlekedésük egyetlen eszköze, ezért fenntartása elemi szükségszerűség.
A gépjárműadóról szóló LXXXII. törvény 2007. január 1-től érvényes módosítása szerint többek közt nem jogosult gépjárműadó mentességre:
3 elemű, 1. beágyazási szintű lista
a kiskorú fogyatékos személy tulajdonában lévő, de a járművet vezető, a kiskorú fogyatékos személyt rendszeresen gondozó, őt szállító szülő az általa
üzembentartói jogon használt gépkocsira,
az a súlyosan fogyatékos nagykorú (gyakran éppen súlyos állapota miatt cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes) személy szülője, aki őt rendszeresen
szállítja a tulajdonában lévő, vagy a súlyosan fogyatékos tulajdonában lévő, de a szülő által üzembentartói joggal használt gépkocsira,
a súlyosan fogyatékos házastársát a saját tulajdonában lévő, vagy a fogyatékos személy tulajdonában lévő, de a járművet vezető házastárs által üzembentartói
jog alapján a házastárs által a fogyatékos személy szállítására használt gépkocsira.
lista vége, 1 beágyazási szint
lista vége
Sajnos ez egészségügyi ellátásokra és az adójogszabályokra vonatkozó rendelkezések bevezetését megelőzően nem került sor sem a társadalmi érdekképviseleti
szervekkel, sem pedig az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal (a Kormány tanácsadó szervezete) történő egyeztetésre, így az esélyegyenlőséget súlyosan sértő
rendelkezések bevezetéséről csak a hatálybalépés után szerezhettek a fogyatékos emberek tudomást.
Ezt az utóbbi időben sajnos gyakran tapasztalható gyakorlatot önmagában is elfogadhatatlannak és jogállamhoz méltatlannak tartjuk
Kérjük, hogy Kormányfőként tegyen intézkedéseket a deklarációk és a Kormányzati intézkedések összhangjának megteremtése érdekében, vagy töröljék a rendelkezésekből
az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó ígéreteket.
Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos
elnök
Pénzügyminisztérium
Dr.Veres János miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
A súlyosan mozgássérült személyek gépjárműadó mentessége tárgyában írt válasz levelére sajnálattal tapasztaltam, hogy levelemet számos ponton félreértette
és ezért felvetésünkre Ön nem adekvát választ adott.
Ezért, - illetve azért is mert válasza teljességgel elutasító volt - szükségesnek tartom pontosítani a felvetéseinket, másrészt elkerülhetetlenné vált,
hogy ebben a témában és más az a kormány által deklarált és hangoztatott esélyegyenlőségi törekvésekkel ellentétes intézkedések ügyében Gyurcsány Ferenc
Miniszterelnökhöz és a nyilvánossághoz forduljuk.
A félreértések helyett - pótolva a törvényalkotáskor elmulasztott egyeztetést - talán szerencsésebb lett volna egy egyeztetést kezdeményezni, mint a megfontolás
nélküli elutasítást választani és ezt javasolni a kormánypárti országgyűlési képviselőknek is.
Elöljáróban engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a gépjárműadó alóli mentesség a törvény 2. § (1) bekezdése és az ez alapján folytatott
önkormányzati eljárási gyakorlat alapján nem illeti meg a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos súlyosan mozgássérült személyt, akkor, ha az év első napján
üzembentartóként más személy is be van jegyezve a forgalmi engedélyben, mert ebben az esetben ő az adóalany.
Kérem és javaslom, hogy szíveskedjenek elolvasni és értelmezni a hivatkozott jogszabály helyet és amennyiben az önkormányzatok értik félre a jogalkotói
szándékot, akkor szíveskedjenek pontosítani a jogszabályt.
Ez az eset tipikusan a következő esetekben fordul elő:
Amennyiben a súlyosan mozgáskorlátozott személy a 164/1995. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján járműszerzési támogatásban részesül, akkor a szerzésre jogosító
utalványt az ő nevére állítják ki, ő lesz a jármű tulajdonosa.
Amennyiben azonban ő nem rendelkezik vezetői engedéllyel, hanem az ő szállítását nyilatkozatban vállaló:
2 elemű lista
vele közös háztartásban együtt élő házastársa, vagy
kiskorú, vagy nagykorú súlyosan mozgássérült személy szülője (más hozzátartozói jogcím csak kivételesen, szigorított méltányossági körülmények esetén
lehetséges) vezeti a járművet - ő köti meg a biztosítást, ő végezteti a javításokat, tehát a járművel kapcsolatos teendőket végzi - jellemző az üzembentartói
jog bejegyzése annál is inkább, mert előző jármű esetén, így vehető igénybe a már korábban megszerzett biztosítási bonus kedvezmény. Ez az egyébként praktikus,
ésszerű és életszerű gyakorlat azért is elterjedt, mert a korábbi jogszabály szerint ez nem volt akadálya a gépjármű adó mentesség igénybevételének.
lista vége
Így fordul elő az az eset, hogy a jármű polgári jog és járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa a súlyosan mozgássérült személy, de a fenti praktikus és
méltányolható okok miatt a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó a házastársa, vagy a szülője.
Tehát a kiskorú súlyosan mozgássérült személy tulajdonában lévő, de pl. az apja üzembentartói jogával terhelt jármű esetén sem kapható meg a mentesség,
pedig ezt a helyzetet állítólag a jogalkotói szándék el kívánja ismerni.
Erre is tekintettel a levelében leírt állítás, - amely szerint a mentesség megilleti a mozgássérült személyt a tulajdonában lévő járműre - nem helytálló.
Tájékoztatni kívánom arról, hogy a tömegközlekedési eszközöknek ma országos átlagban csak mintegy 5 %-a használható akadálymentesen, így a súlyosan mozgássérült
személyek ezeket az eszközöket jellemzően nem tudják használni.
Ön a levelében méltányolható indokként csak a hivatásszerű tevékenység ellátásához, oktatási intézménybe, vagy orvosi kezelésre történő rendszeres (nem
jelenthet évi 1 -2 alkalmat) közlekedési igényt fogadja el.
Sajnálatos módon a súlyosan mozgássérült emberek esetében Ön nem tekinti méltányolható oknak a mindennapi bevásárlást, az ügyek intézését, netán uram -
bocsá a kulturális, sport, szórakoztató események látogatását.
Az ilyen célú utazások egyébként a nem fogyatékos állampolgárok esetében természetesen Ön által is elismert utazási igénynek tekinthetők, hiszen a tömegközlekedési
eszközök használata során az ép emberek - feltehetően Ön is ha nem hivatali gépkocsival jár - korlátlanul igénybe vehetik az állam által a fogyasztói árkiegészítés
rendszerében jelentős összeggel támogatott tömegközlekedési eszközöket.
Ezeket az állam által állampolgári jogon támogatott közlekedési lehetőségeket a súlyosan mozgássérült személyek nem tudják igénybe venni, így éppen az esélyegyenlőségük
biztosítása érdekében indokolt az egyéni közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek egy részére támogatást biztosítani.
A magyar alkotmány, a fogyatékos emberek jogainak és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény, az egyenlő bánásmódról szóló törvény, a Kormány programja
és napi kommunikációja deklarálja az esélyegyenlőség, a leszakadó rétegek felzárkóztatásának biztosítása érdekében hozandó intézkedések szükségességét
- legalábbis szavakban - mert a tényleges intézkedések ezzel szögesen ellentétesek.
Az Ön levelében leírtak szerint az esélyegyenlőség biztosításának gondolatáról szó sincs, hiszen - bár tény, hogy a tömegközlekedési eszközök döntő többsége
nem használható akadálymentesen - azonban a súlyosan mozgássérült ember egyedüli közlekedési lehetőségét biztosító gépkocsi az nem a társadalmi hátrányok
kompenzációja, hanem luxus célokat szolgáló és ezért nem támogatható, vagy legfeljebb szociális szempontok szerint méltányosságból támogatható.
A közlekedőképesség hiánya, vagy súlyos korlátozottsága azonban a modern világban (kivéve Magyarország) nem szociális kérdés, mert a gazdag és a szegény
súlyosan mozgássérült ember egyaránt nem tudja használni a tömegközlekedési eszközöket, ezért ezt a hátrányát a társadalomnak éppen - a Magyarországon
elcsépelt és tartalom nélküli - esélyegyenlőség biztosítása érdekében az államnak más eszközökkel kell - illik kompenzálnia.
Sajnálom, hogy Pénzügyminiszterként az emberi jogok (közlekedéshez való jog) és az esélyegyenlőség (senkit sem érhet fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés)
kérdéséről nem modern módon, hanem paternalista, a század elején még elfogadható szegénységi felfogás szerint, azonban ma már elfogadhatatlan módon gondolkodik
amint az leveléből kitűnik.
Ez sajnos más kormányzati intézkedéseken is meglátszik, ezért vagyunk kénytelenek közvetlenül a Miniszterelnökhöz és a nyilvánossághoz fordulni, mert úgy
tűnik más eszközünk nincs a kormányzati tényezők tudatformálására.
Az esélyegyenlőséget nem elég deklarálni - ezt a magyar állam többszörösen, rendszeresen megteszi - hanem sokkal fontosabb mindennapi intézkedésekben megjeleníteni.
Önök ennek egy tipikus ellenpéldáját adták, amelyet nem tűrhetünk el.
Ha esetleg Pénzügyminiszterként még nem szembesült volna ezzel a ténnyel, akkor felhívom a figyelmét a következőkre:
A fogyatékos emberek a társadalom egyik leszakadó rétegét alkotják, helyzetük leginkább a roma lakosság helyzetéhez hasonló mert:
3 elemű lista
átlagjövedelmük mintegy 1/3-a a társadalmi átlagnak,
a munkaképes korú fogyatékos embereknek nem egészen 10 %-a tud munkát végezni, megfelelő munkahelyek hiányában,
átlagos képzettségük szintje messze elmarad a lakossági átlagtól - pl. a felsőfokú végzettségűek aránya mintegy 3 % - melynek alapvető oka képzési helyek
alkalmatlansága fogyatékos emberek számára.
lista vége
Ezek csak példálózó adatok, de ide tartozik a negatív társadalmi megítélés, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének alacsony szintje ( csak
a középületek mintegy 1/3 -a használható akadálymentesen, a tömegközlekedési eszközök 5 %-a felel meg az akadálymentes használat követelményeinek, stb.)
Az esélyegyenlőség megteremtéséhez egy leszakadó réteg esetében pozitív intézkedésekre van szükség.
Ehhez képest például az általunk kifogásolt intézkedések nem pozitív megkülönböztetést, hanem kifejezett hátrányos megkülönböztetést eredményeznek, tehát
nem felzárkóztatnak, hanem a leszakadást fokozzák.
A levelében leírt némely hivatkozásra kénytelen vagyok cinikus kérdéseket feltenni:
2 elemű lista
Vélelmezhető- e külön bizonyítás nélkül, hogy Ön rendszeresen szállítja a feleségét a gépkocsiján, vagy ennek hatósági ellenőrzése szükséges ahhoz, hogy
ez elismerhető legyen?
Vélelmezhető lenne -e külön bizonyítás nélkül, hogy Ön -ne adja isten! - de súlyosan mozgássérült nagykorú Önnel együtt élő gyermekét szállítaná a saját
gépkocsiján - nem csak évente egyszer kétszer, hanem esetleg naponta, vagy szükség szerint.
lista vége
Kíváncsi lennék az Ön nem Pénzügyminiszterként, hanem reálisan, hétköznapi módon gondolkodó emberként adott válaszára - persze a kérdés csak költői.
A válaszlevél és az általam küldött levél érdemi részére térve:
Nem kívánjuk újra éleszteni a korábbi, általunk is túl liberálisnak tartott szabály, valamennyi elemét és nem állt szándékunkban a kedvezmények körének
kiterjesztését kérni, csupán azoknak a méltányolható eseteknek a kezelését igényeljük, amelyeket most megismétlünk:
2 elemű lista
1. A súlyosan mozgássérült ember tulajdonában (vagy lízing szerződés alapján üzembentartói jogában) lévő, de a vele közös háztartásban életvitelszerűen
együtt élő, a rendszeres szállítást akár írásos nyilatkozatban is vállaló házastárs (élettárs) és szülő (nevelő szülő) (más hozzátartozó nem!) által bejegyzett
üzembentartói jog alapján üzemeltetett járműre,
2. A súlyos mozgássült személlyel közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő, a szállítását akár külön nyilatkozatban is vállaló házastárs (élettárs),
vagy szülő (nevelő szülő) (más hozzátartozó nem!) tulajdonában (lízing szerződés alapján üzembentartói jogában) lévő járműre indítványozzuk a mentesség
kiterjesztését
lista vége
Mi magunk, súlyosan mozgássérült emberek a különböző jogszabályokban biztosított mentességek és kedvezmények véleményezése során évek óta következetesen
hangsúlyozzuk, hogy nem helyes az a jogszabályi rendelkezés, amely alapján különféle kedvezmények (pl. gépjárműadó kedvezmény) alapja a háziorvos által
kiadott szakértői vélemény.
A háziorvos az esetek döntő többségében nem mozgásszervi szakorvos, ezen túlmenően elkötelezett a körzetébe tartozó emberek felé, hiszen a TB kártyájukból
él és szándékosan nem kívánok beszélni az egyéb okok miatt tapasztalható túlzott liberalizmusról.
Mi magunk tehát azt gondoljuk, hogy bármely kedvezmény vagy mentesség alapja csak egy megalapozott - pl. az OOSZI erre feljogosított és kiképzett szakértői
Bizottságai által készített szakértői vélemény - lehetne. Mivel nem vagyunk jogalkotók, így ezt csak következetesen javasolni tudjuk. Mi igazi mozgássérültek
a saját érdekünkben szívesen vennénk részt ilyen vizsgálaton, mert akkor senki sem állíthatná rólunk hogy csalók vagyunk - mint ahogy ezt ma megteszik.
A csalók, a lehetőségekkel visszaélők azonban nem a mozgássérült emberek, hanem éppen a liberális elbírálási rend miatt jogosulatlanul kedvezményeket igénybevevő
nem mozgássérült emberek.
A merev elutasítás helyett kérjük abban segítsen nekünk, hogy egy megalapozott vizsgálati rendszerrel, csak a valóban rászoruló emberek kaphassanak bármely
kedvezményt vagy támogatást!
Végezetül kérjük és javasoljuk, hogy más minisztériumokhoz hasonlóan az Ön által vezetett tárca is kérje ki a véleményünket jogalkotást előkészítő tevékenysége
során minden olyan esetben, amikor a jogszabály érinti, vagy érintheti a fogyatékos emberek életkörülményeit.
Tájékoztatásképpen mellékelten megküldjük Miniszterelnök úrnak írt levelünk másolatát.
Kérjük, ne ellenségnek, hanem partnernek tekintsenek bennünket!
Amennyiben lehetőséget teremt rá, nagy örömmel találkoznék személyesen is Önnel, annak érdekében, hogy az állam terheinek növelése nélkül megvalósítható
esélyegyenlőség gyakorlati kérdéseiről megbeszélést folytathassunk.
Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos
Melléklet
a fogyatékos emberek esélyegyenlőségét deklaráló jogszabályokkal ellentétes Kormányzati intézkedések részletes kifejtéséről
I.
Az esélyegyenlőség helyzete az utazási kedvezmények és támogatások terén a súlyosan fogyatékos személyek esetében:
4 elemű lista
1. Minden magyar állampolgár a fogyasztói árkiegészítés rendszerén keresztül jövedelmi helyzetére tekintet nélkül részesül tömegközlekedési utazási támogatásban,
hiszen az állam a tömegközlekedést üzemeltető vállalkozásokat támogatja.
2. Egyes társadalmi csoportok - diákok, közalkalmazottak, stb. további tömegközlekedési viteldíj kedvezményben, a 65 év feletti emberek pedig teljes díjmentességben
részesülnek jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül.
3. A helyközi tömegközlekedési eszközök használhatósága súlyosan mozgássérült emberek által országos átlagban nem éri el az 5 %-ot, a hatályos esélyegyenlőségi
törvény szerint az akadálymentességet 2010-ig kell (kellene) megvalósítani.
4. A súlyosan mozgáskorlátozott emberek a 164/1995. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján akkor részesülhetnek évi 7000.-Ft - tól legfeljebb 24.000.- Ft -ig
terjedő közlekedési támogatásban, ha családjukban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori minimál - nyugdíj 2,5 szeresét - jelenleg mintegy
65.000.-Ft -ot.
lista vége
Fentiekre tekintettel a fogyatékos emberek esélyegyenlősége a közlekedés támogatásában:
Minden magyar állampolgár részesül jövedelemre való tekintet nélkül közlekedési támogatásban (fogyasztói árkiegészítés), de ezt a súlyosan mozgássérült
személyek nem tudják igénybe venni, mert nem tudnak a jelenlegi tömegközlekedési eszközökön azok alkalmatlan műszaki kialakítottsága miatt utazni.
Ezért őket hátrányos megkülönböztetés éri - hiszen egy mindenki számára nyújtott állami kedvezményt önhibájukon kívül nem tudnak igénybe venni, egyéni közlekedésük
támogatása pedig egyrészt alacsonyabb mint a bármely magyar állampolgárt megillető támogatás, másrészt jövedelem határhoz kötött, pedig a bárkit megillető
közlekedési támogatások esetén nincs jövedelemhatár.
Esélyegyenlőségük akkor lenne biztosított, ha:
2 elemű lista
a tömegközlekedési eszközök használhatók lennének, vagy
egyéni közlekedésüket az állam legalább ugyanolyan feltételekkel, legalább ugyan olyan összeggel támogatná mint bárki másét.
lista vége
II.
A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének helyzete az egészségügyi ellátások érdekében igénybe vehető közlekedési támogatások esetében:
Az 1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól bevezető része a következőt tartalmazza:
Az országgyűlés az Alkotmányban foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében…. a következő törvényt alkotja.
3.§.(1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket.
22. § (1) A járóbeteg - szakellátásra, fekvőbeteg gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez
támogatás illeti meg.
(4) A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez
támogatás jár.
A törvény végrehajtására alkotott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet - amelyet a 2007. január 1-én hatályba lépő 319/2006. /XII. 23.) Korm. rendelet módosított
- fentiekkel kapcsolatban a következőkről rendelkezik:
11. § (1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott
- helyközi járaton érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével
csökkentett - viteldíj árával.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud -
melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti - utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb
díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének az (1) bekezdéssel megállapított ára - ideértve a kísérő jegyének árát is - illeti meg.
Esélyegyenlőség az egészségügyi ellátások érdekében igénybe vehető utazási támogatások esetén:
3 elemű lista
Minden magyar állampolgár jogosult betegsége esetén utazási támogatásra az egészségbiztosítási pénztáron keresztül. A támogatás összege az általa fizetendő
helyközi tömegközlekedési viteldíjjal azonos összeg.
A súlyosan fogyatékos magyar állampolgár nem tud a tömegközlekedési eszközre felszállni, ezért nem tud az állam által támogatott viteldíjért utazni, nem
tudja 65 éves kora felett az ingyenes utazást igénybe venni - ezért ő csak egyéni ( a tömegközlekedésnél lényegesen drágább) eszközzel tud utazni.
A magyar állam ebben az esetben az esélyegyenlőség érvényesülését csak szavakban biztosítja, mert bár elismeri, hogy a súlyosan fogyatékos ember nem tud
tömegközlekedési eszközzel utazni, ezért egyéni utazásra jogosult, de ennek költségeit nem téríti meg, még olyan mértékig sem, mint amennyit bárkinek átad
a fogyasztói árkiegészítés rendszerén keresztül. Úgy biztosítja az esélyegyenlőséget hogy a legolcsóbb eszköznek az ép embereket megillető viteldíját
téríti meg. Gyermekek esetében ez a viteldíj 33 %-ának megtérítést jelenti, 65 éven felüliek esetében ez a viteldíj 0 %-át jelenti.
lista vége
III.
A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének helyzete a személygépkocsi fenntartásával kapcsolatos állandó költségek esetében:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény 2006. júliusában történt módosítása a súlyosan mozgássérült emberek egy jelentős része számára indokolatlan
és méltánytalan érdeksérelmet okoz.
A törvény módosított 5. § f. pontja csak a súlyosan mozgáskorlátozott nagykorú személy, valamint a mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító szülő tulajdonában
lévő gépkocsi esetében biztosítja az adómentességet.
A módosított rendelkezés a következő helyzetekben okoz súlyos és elfogadhatatlan érdeksérelmet:
4 elemű lista
1. A nagykorú cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképes, de járművezetésre egészségi állapota miatt alkalmatlan súlyosan
fogyatékos személlyel együttélő, őt gondozó, ellátó, vele egy háztartásban élő szülők tulajdonában lévő járműre nem adható adómentesség. Ez a rendelkezés
indokolatlan és embertelen hiszen a cselekvőképtelenség, vagy egyéb egészségi ok miatt vezetésre alkalmatlan súlyosan fogyatékos személyek szállításához
teljesen indokolt és szükséges az, ha az őt gondozó szülő járművet tart fenn, mert e nélkül nem tudja a súlyosan fogyatékos felnőtt gyermekét ellátni,
orvosi kezelésre, vagy egyéb okok miatt szállítani. Ugyanakkor ezek a családok jellemzően, éppen a súlyosan fogyatékos személy gondozása miatt rossz szociális
körülmények közt élnek.
Bár elvileg lehetséges az, hogy a cselekvőképtelen személy a törvényes képviselőjének (aki általában maga a szülő) közreműködésével gépkocsi tulajdonjogát
megszerezze, ez azonban a hatályos gyámhatósági rendelkezésekre tekintettel rendkívül bonyolult és kötöttségekkel járó eljárás, hiszen a jogszerzéshez,
majd az esetleges elidegenítéshez, illetve bármely változáshoz a gyámhatóság külön határozattal történő hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor az esetleges
átíratással kapcsolatos költségek (eredetiség vizsgálat, illeték, törzskönyv, stb.) jelentősek, majd az esetleges átírás után elveszik a szülő által megszerzett
biztosítási bonus kedvezmény. A cselekvőképtelen nagykorú fogyatékos személy alkalmatlan arra, hogy törvényes képviselője nélkül a jármű üzemeltetésével
együttjáró szerződéseket megkösse, ügyeket intézze. A cselekvőképes súlyosan fogyatékos személyek pedig a jelenlegi akadályozott körülmények közt ugyancsak
képtelenek arra, hogy az esetleg a tulajdonukba kerülő járművel kapcsolatos ügyeket maguk intézzék, tehát mindenképpen szükséges a róluk gondoskodó szülő
közreműködése.
Teljes életszerű és szükséges tehát, hogy ezekben az esetekben a szülő üzembentartói joggal rendelkezzen, amely azonban a jelenlegi jogszabály szerint akadálya
az adómentesség elnyerésének.
2. A súlyosan mozgássérült személyek gépjármű szerzési támogatásban részesülhetnek. A gépjármű szerzési támogatás felhasználása egy utalvánnyal történik,
amely alapján a támogatásban részesülő súlyosan mozgássérült személy lesz a gépjármű tulajdonosa akár kiskorú, akár nagykorú személyről van szó. A jelenleg
érvényes jogszabály alapján ilyen támogatásban akkor részesülhet a mozgássérült személy, ha vagy maga képes vezetni a járművet, vagy vele együttélő házastársa,
vagy a mozgássérült, vezetésre képtelen személy szülője nyilatkozatban vállalja a szállítását. Ezekben az esetekben általában a tulajdonos a mozgássérült
személy, de praktikus okok miatt az a házastárs, vagy szülő aki a járművet vezeti, üzembentartóként van bejegyezve a forgalmi engedélybe, mert az ő nevén
van a biztosítás, ő végezteti a javításokat, stb. A jelenlegi jogi szabályozás szerint, a 2. § 1. bekezdése alapján ilyen esetben az adóalany az ép üzembentartó,
aki adókedvezményben nem részesülhet.
Tehát hiába tulajdonosa a járműnek a súlyosan mozgássérült személy, ha életszerű okok miatt a jármű üzembentartója a szülő, vagy házastárs, akkor a mentesség
már nem vehető igénybe.
3. A támogatás nélkül saját forrásokból beszerzett járművek esetén, amikor a mozgássérült személy nem képes vezetni a járművet, a jármű tulajdonosa jellemzően
az a családtag, aki a járművet vezeti. A jelenleg hatályos jogszabály alapján, ilyen esetben adókedvezményt még a közös háztartásban élő házastárs, vagy
nagykorú fogyatékos szülője sem kaphat, pedig ő végzi a vele együttélő fogyatékos ember szállítását. A jármű esetleges átírása természetesen szóba jöhet,
azonban az átírás költségei és a megszerzett sok éves biztosítási bonus kedvezmény miatt ez nem érdemes.
4. Azok a fogyatékos emberek, akik nem kapnak járműszerzési támogatást - hiszen a jelenlegi tényleges várakozási idő mintegy 10 év - gyakran csak lízing
szerződéssel képesek járművet vásárolni. A jelenleg hatályos jogszabály számukra nem teszi lehetővé az adómentesség biztosítását, pedig éppen anyagi helyzetük
miatt nem képesek készpénzért gépkocsit vásárolni, ezért szorulnak a költségesebb, részletfizetéses megoldásra. Álláspontunk szerint semmilyen szakmai
indoka nem lehet annak, hogy a rosszabb anyagi körülmények közt élő és ezért részletre vásárló fogyatékos emberek kiszoruljanak a kedvezményezetti körből.
lista vége
Elfogadhatónak tartjuk, hogy a kedvezmények köre kizárólag a következő családtagi viszonyokra terjedjen ki:
4 elemű lista
közös háztartásban élő, súlyosan fogyatékos nagykorú gyermek szülője tulajdonában lévő gépkocsi,
fogyatékos személy tulajdonában és a vele közös háztartásban élő szülőjének üzembenntartásában lévő gépkocsi
a súlyosan fogyatékos személlyel közös háztartásban élő házastárs tulajdonában, vagy üzembentartói jogon használatában lévő gépkocsi.
Lízing szerződéssel, súlyosan fogyatékos személy, vagy vele együtt élő házastársa, szülője által üzembentartói jogon használt gépkocsi
lista vége
Ezek a korábbinál korlátozottabb, de a jelenleginél méltányosan szélesebb kedvezményezetti lehetőségek kizárják a távolabbi rokonok körét, amelynek korábbi
lehetősége valóban adhatott alkalmat a kedvezmények jelentős és indokolatlan bővülésére.
Kérjük és javasoljuk a jogszabály sürgős módosítását az alábbiak szerint:
5. § f) a súlyosan mozgáskorlátozott személy, vagy az őt szállító, vele közös háztartásban együtt élő házastársa (élettársa), szülője (nevelőszülője, mostoha,
vagy örökbefogadó szülője) tulajdonában lévő, vagy bejegyzett üzembentartói jog alapján általa üzemeltetett egy darab 100 kilowatt teljesítményt el nem
érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit.
Ha a mentességre jogosult személyek tulajdonában, illetve üzemeltetésében több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű
személygépkocsi után jár.
Az általunk fentiek szerint javasolt módosítással megteremtődne az összhang a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelettel szabályozott jármű szerzési kedvezményre
való jogosultsággal, amelynek alapja a tömegközlekedési eszközök használhatóságának akadályozottsága miatt indokolt kedvezmények nyújtása.
Kérjük szíveskedjenek kritikánkat és javaslatainkat megfontolni és az esélyegyenlőség helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket meghozni.
Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos
a MEOSZ elnöke
Forrás:
(2007.03.22.)
**** **** **** **** **** ****
Dr. Hegedűs Lajos Elnök Úr telefonbeszélgetésünk végén erre irányuló kérdésemre elmondta, már kaptak ígéretet arra a Miniszterelnök Úrtól, hogy felül fogják vizsgálni ezen panaszokat de egyelőre konkrét válaszok, eredmények még nincsenek ez ügyben. Mi mindenesetre igyekszünk majd nyomon követni az eseményeket, és hitelesen beszámolni Hallgatóinknak az ezzel kapcsolatos fejleményekről.
