Ma egy újabb felejthetetlen találkozásunk volt Melindával, mindemellett összekötöttük a kellemest a hasznossal.
A Civil rádióban október 1-e és 14-e között Esélyegyenlőségi Heteket tartunk, s minden, hátrányos helyzetű emberekről szóló, vagy hátrányos helyzetű embereket érintő témákkal foglalkozó műsor ehhez kapcsolódóan készül, s hallható majd. Amikor Rádiónk Műszaki Igazgatója, Magyar Ádám néhány napja emailben megkeresett e felhívással, és megadta a témaajánlatokat, Melinda jutott eszembe, mint látássérült ember, akivel szívesen beszélgetnék a munkábaállásáról, munkájáról, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tapasztalatairól. Így történt ez ma délután, amikoris egy korábbi elhatározásom, és természetesen közös megegyezésünk értelmében - a Városligetben beszélgettem vele erről, így készítvén el egy interjút, melyet október 3-i Fillagória című adásunkban hallhatnak majd Hallgatóink, gondolván, hogy így Melinda könnyebben megnyílik előttem, nem érzi majd úgy, hogy stúdióban, adásban beszélgetünk.
Nem sokkal háromnegyed tizenkettő után találkoztunk a Déli pályaudvaron, majd onnan először hazafelé mentében egy kínai gyorsbüféből ebéd gyanánt felhoztunk egy-egy adag gombás csirkét meg tojásos rizst. Miután pedig felértünk, Melinda egy általa készített fali szőnyeggel lepett meg nemrégen volt névnapom alkalmából. Majd a jóleső ebéd után egy kis ideig még itthon beszélgettünk, majd úgy háromnegyed négy felé korábbi elhatározásom tett követte elindultunk hát a Városligetbe. A 74-es trolibusz Hermina úti megállójától jó sokáig gyalogoltunk, hogy egy kényelmes, s viszonylag csendes helyen lévő padot találjunk, ahol megejthetjük az interjút. Végül aztán a sok gyaloglás végeredményeként a Vajda Hunyad Várának hídján kötöttünk ki a Jáki templom másolata mellett, ahol a hídon állva, s úgy téve, mintha az egyébként undorító haragos zöld tóvizet bámultuk volna, elkészítettem az interjút, mely végülis így spontán, de annál jobban sikerült. S hogy miről beszélgettünk? Erről majd adásunkban hallhattok, illetve utána itt elmesélem majd.
Ezután visszasétáltunk a Petőfi Csarnok szabadtéri mozijával szemközti réthez, ahol a Hermina útAjtósi Dűrer sor kereszteződéséhez vezető út mentén egy padon ülve folytattuk a romantikázást, szinte sötétedésig, majd fél hét után elindultunk az 1-es villamoshoz, amellyel aztán a Stadionok metrómegállóhoz, majd onnan a 2-es metróval a Déli pályaudvarig mentünk, ahonnan Melindának 19:25-kor indult hazafelé tartó vonata, mellyel nem sokkal negyed kilenc után rendben haza is ért.
