A múlt szombati Esélyegyenlőségi Napon készült beszámolóm tehát hallhatták Hallgatóink e hét keddi Handycap rovatunkban. Beszélgetőtársaim volt többek között Sári Rita, a Roll Dance gördülő tánccsoport koreográfusa, akivel az együttes immár kilencéves múltjáról beszélgettem, aki elmondta, hogy az együttes 1999. május 17-én alakult, jelenleg 17 tagból áll, de e rendezvényen csak 14-en léptek fel, jelenleg már háromórás repertoárjuk van, és általa kidolgozott, speciális lépéseket tanulnak be, különféle, kerekesszékkel végzett koreográfiákat, showelemeket. Héllei Zoltán a Microsonic Labor KFT Termelésvezetője és Núber Arnold, a Cég Ügyvezető Igazgatója, e cég hallás- és látássérült embereknek készít segédeszközöket, fülillesztékeket, hallókészülékeket és műszemeket, egyéni megrendelésre. Gyakran felmerülő kérdés ezen segédeszközök támogatása, így az Urakat erről kérdeztem. Mindketten bíznak abban, hogy Székely Tamás, az új, kéthete kinevezett Egészségügyi Miniszter mivel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője volt - jobban átlátja a sérültek helyzetét, és minél nagyobb százalékban támogatják majd ezen eszközöket. Jelenleg ezen eszközök támogatása csak 50 százalék, de a támogatás május 16-ától 75 százalékra emelkedik a még korábbi 85 százalékhoz képest de ez is egy előrelépés a mostani rendszerhez képest. Következő beszélgetőtársam Bernáthné Székely Júlianna, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Rehabilitációs Megbízottja, aki maga is súlyosan látássérült, elsődleges feladata és célja a sérült, fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának elősegítése, kezdve a különféle tanfolyamok szervezésétől elkezdve egészen a munkaerőpiacon történő elhelyezésig, az egyes munkáltatók felkeresése, kapcsolattartás az érintettekkel, szakmai- és szociális tanácsadás. Végezetül, de nem utolsó sorban Dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ Elnöke állt mikrofonom elé, aki elmondta, hogy ez a rendezvény immár 14 éves, örömmel emlékszik vissza az elmúlt években végbement, illetve folyamatosan végbemenő pozitív változásokra, hogy egyre többen és többet tudnak a fogyatékos emberekről. Mindemellett az Elnök Úr örömét fejezte ki, hogy épp e rendezvénnyel párhuzamosan zajlott egy főzőverseny a Csarnok másik részében, így sok ép ember pusztán véletlenül jött át nézelődni, találkozott sérült emberekkel, s mindnyájukban jó benyomást keltett az a tudat, hogy láthatta, hogy a sérült emberek is képesek mosolyogni, örülni a legapróbb dolgoknak, és képesek teljes értékű életet élni.
Az Esélyegyenlőségi Napon a Roll Dance Gördülő Táncssoport mellett több sérült fellépő is volt, pl. látássérültek, köztük egy ismerős hangú magyarnóta-, operett- és táncdalénekes, Kisnémedi Varga Pál. Ismerős hang ütötte meg a fülem még az interjúk elkészítése előtt, így rögvest a színpad jobb oldalánál lévő lejáróhoz siettem, ahogy egy ottani úr erre irányuló kérdésemre, hogy csak nem Kisnémedi Varga Pálnak hívják az énekest, rögtön meg is erősített e tudatomban, hogy nem tévedtem. Így amikor Pali - akivel annak idején még az 1990-es években dolgoztam együtt a Magyar Vakok És Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesti- és Pest-megyei Székházában működő amatőr, nosztalgiazenekarban - lejött a színpadról, rögtön viszonozta is köszöntésem, sőt, olyannyira belemerültünk a kötetlen beszélgetésbe, hogy miután én is meséltem magamról, hogy mostanában mivel foglalkozom, ő is mesélt magáról, bemutatta új partnernőjét, Péter Annát, aki énekelt is vele egy duettet, mesélte, hogy megjelent egy CD-je, csak sajnos kevés megszólalási lehetőséget kapnak a médiában így rögvest jött az ötlet, hogy akkor meghívom őt most szerdai, május 14-i Fillagória című adásunkba. Paliék örömmel el is fogadták meghívásom, így ma este velük beszélgettem stúdiónkban. Pali a stúdióban néhány szóban mesélt magáról, hogy mivel szinte születése óta vak, gyermekkori tanulmányait a Budapesti Vakok Általános Iskolájában végezte, majd onnan kikerülve, 1963-ban kezdődött zenei pályafutása. Baráti ismeretség útján került a Vasutas Zeneiskolába, miközben főállásban telefonalközpont-kezelő lett, emellett az éneklés egyfajta hobbyjává, illetve keresetkiegészítő tevékenységgé vált. S mivel már négy évtizede van e csodálatos pályán, ennek alkalmából május 31-én Te rongyos élet címmel zenész barátaival nagyszabású gálaműsort tartanak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesti Székházában mivel a Szövetség mostmár nem megyei szervezetekből, hanem ugynevezett regionális egyesületekből áll, ezért a Székház neve is ilyenformán módosult. A rendezvény délután 15 órakor kezdődik, melyre mindenkit szeretettel várnak. A beszélgetésnek egyfajta keretet adva pedig két nóta is elhangzott műsorunk elején Péter Anna egy másik, saját CD-jéről a Túl a tiszán faragnak az ácsok kezdetű, majd műsorunkat Pali Öreg idő, szálló idő című CD-jéről a Leszállt a csendes éj kezdetű nótával zártuk, felhívva ezzel a Hallgatóság figyelmét e műfaj értékeire, hogy méltán lehetünk büszkék rá na és persze jeles képviselőire, mint pl. Anna és Pali is, akiknek ezúton köszönöm, hogy elfogadták meghívásom, és hosszú boldog életet, és jó egészséget, és sok örömet kívánok nagy szeretettel.
