Ma délután háromkor ismét találkoztunk Csabiéknál. Nem sokkal negyed három után értek hozzám Ricsiék, majd fél három körül a Batthyány térnél csatlakozott hozzánk Márk is, így végre teljes volt a Banda. Azaz, hogy csak majdnem teljes, mert Balázs, a basszusgitárosunk elfeledkezett a pontos időpontról, vagyis egy apró félreértés miatt nem tudta, hogy ma is összejön a csapat, így ő ma nem tartott velünk. Újabb nótákat nem is tanultunk meg, az eddigieket mutattuk meg Márknak, aki remekül csatlakozott a Bandához igaz, már régen, jópár éve dobolt aktívan az iskolai elfoglaltságai miatt, mivel művészettörténésznek készül, és hamarosan doktori disszertációját írja. Szerencsére azonban mivel korábban elég nagy rutinra tett szert hamar vette a számára még új dalokat noha Ricsosz korábban átküldte neki azokat emailben. Nagyon meleg volt, a stúdióban legalább 45 fok volt árnyékban, de a késő délutáni Nap épp úgy ragyogott be az sréhen az ablakon, hogy Márk dobszerkójára sütött, így neki volt a legnehezebb dolga, szerencsére azonban volt két ventilátor, amelyekkel azért elviselhetőbb volt a helyzet. A próbán vagy kétszer tartottunk rövid egészségügyi szünetet, alig 10-10 perceseket, a másodikban Márti szerette volna kipróbálni a szintetizátorom, természetesen örömmel engedtem át neki, kiderült, régebben tanult zongorázni. A próbálkozások közepette addig-addig improvizált, amíg sikerült összehozni egy rövid, talán négy akkordból álló alapot, amelyre Ricsi rögvest ráharapott, a próba utolsó részében fel is vetette Csabival, hogy később teljes zeneszámot komponálhasson belőle, és szöveget írjon rá. Mindemellett Ricsi hozott magával egy Roland szintetizátort, melyet eladásra kínált nekem, így ma a sajátom mellett ő ezen játszott, népies hangszíneket hozva magával, mint pl. duda, töröksíp. Az én szintetizátoromat azután Csabi stúdiójában hagytuk, és ezt hoztam haza, mivel Ricsi kölcsönadta, hogy alaposan szemügyre vehessem, mielőtt úgy döntenék, hogy megveszem tőle. A munka után jól megérdemelt pihenésképp úgy este negyed nyolc tájban beültünk egy közeli kisvendéglőbe egy-egy pohár sörre, üdítőre, meg egy-egy adag fagylaltra. Nem sokkal negyed kilenc után indultunk haza, miután Csabit visszakísértük. Márti és Matyi érdiek, így ők gyalog mentek haza, mi pedig Ricsiékkel először Márkot vittük a Deák térig, majd utána Ricsiék engem hoztak haza, így már kilenckor itthon voltam természetesen furdallt a kíváncsiság, így rögtön elkezdtem mustrálni a kölcsönkapott hangszert
