Ezen a hétvégén, szombaton, szeptember 5-én utolsó szabadtéri összejövetelét tartotta a Vakbarát Klub. A következő hónaptól már nem a Vakok Kertjében, és nem biztos, hogy mindíg, minden hónap első szombatján kerül megrendezésre az összejövetel, hanem ahogy éppen sikerül megegyezni a Szövetséggel, illetve, amikor szabad termet tudnak biztosítani, illetve a nagytermet biztosítani tudják számunkra. Ez még egyelőre a jövő zenéje. A most szombati baráti összejövetel délután háromra volt meghírdetve - de az eddigiekkel ellentétben már nem voltunk 50-en, 60-an, mint korábban, hanem mostmár talán mindösszesen 15-en voltunk. Köszönhető volt ez talán az előző éjjel tomboló, jégesővel kísért szélviharnak, amely talán alaposan elijesztette a környékről az embereket, s csak a bátrabbak - köztük jómagam - meréskzedtek, merészkedtünk ki a Városligetbe, noha délutánra már nyoma sem volt viharnak, szép, napsütéses koraőszi idő volt, csak a hűvöskés szél fújt élénken. Péterék már nem is hoztak komoly hangtechnikát, szintetizátort, csak egy laptopot egy pár aktív hangfallal, így azon szólt a kellemes háttérzene, s kötetlen beszélgetés, baráti sörözgetés zajlott. Nem sokkal fél hét után pedig mindnyájan elindultunk hazafelé - én viszonoztam Judit múltkori meghívását, amikoris még a Havanna lakótelepi Crystal-buli után én mentem fel hozzá, vagyis ő hívott fel magához, s egy jót beszélgettünk vagy másnap hajnal fél háromig - most viszont én hívtam fel őt hozzám, s beszélgettünk egy jót, igaz, csak este tízig, mivel hazavárták.
Szeptember 6-án vasárnap pedig apai Nagymamámhoz mentünk Hugommal.
S mivel szombaton névnapom volt, így Katától (és vőlegényétől, aki most nem tudott eljönni, mert hétvégén is dolgozott) egy üveg vörösbort, Nagymamámtól pedig egy kék és egy szürke hosszúujjú pólót kaptam.
A képeket Kata készítette mobiltelefonjával.
Ebédre húsleves, majd rizs rántott pulykamellel, utána desszertként fagylalt. Görögdinnye is volt az asztalon, de azt már nem bírtunk enni, annyira jól laktunk Katával.
Az elmúlt hétvégén tehát - úgy tűnik - lassan őszbe fordult az idő - mi ettől függetlenül mégis remekül éreztük magunkat... Köszönet érte a Barátoknak, családtagoknak...
