Elsirattuk… Mármint a 2008-as évet, néhány Civil Rádiós Kollégával együtt. Akik segítettek ebben, akikkel együtt „sírtunk” – na persze csak úgy, képletesen szólva, a Civil Rádió Lázár Ervin Baráti Körének néhány tagja: a „siratóasszonyok”: Geszti Zsófia, Sulyok Anna, Csurcs Mónika, Kajtár Vera, Hámori Zsuzsa, Máté Bálint, a műsorvezető Szabó Béla István és a „néma ember”, aki a keverőpultot is kezelte, a színészi képességét is megcsillogtató Magyar Ádám. 2008. december 31-én este 22 óra és ma hajnali 2 óra között egy igazán remekbeszabott, színvonalas, sokoldalú óévbúcsúztató és újévköszöntő műsorral kedveskedtek nekünk, Hallgatóknak. A műsor négy, jól elkülöníthető, ám mégis egységes, szilveszteri műsorrá összekovácsoló részből állt: az első órában Lázár Ervin emlékének adózva néhány általa írott mese, hangjáték formájában, élő adásban. A második órában dalszövegelemzés, amely egyfajta különlegessége, kuriózuma volt e műsornak. Pl. az Edda együttes „A kör”, vagy Szandi „Tinédzser l’amour” című dalának elemzése, hogy ki hogyan is értelmezi, értelmezte a dalok szövegét. Éjfélkor természetesen a Himnusz hangjaira köszöntöttük az új esztendőt, majd egy rövid zenés blokkot követően másnaposság elleni ételkülönlegességek hangzottak el, végezetül az utolsó órában pajzán versek, Ovidiustól Janus Pannóniuson át egészen Weöres Sándorig. S noha eleddig minden évben – már amikor nem az utcán ünnepeltünk, ahogy tettük ezt Barátaimmal az ezt megelőző két év végén – a TV, legfőképp a Köztévé műsorait néztem, néztük szűk családi körben, ezen az éjszakán, most, az Újév hajnalán mégis jó volt elfelejteni azt a színes, villogó dobozt a szekrényen, és egy kevésbé villogó, kevésbé színes, ám az éteren keresztül annál inkább színes műsort és hangulatot sugárzó, hamisítatlan szilveszteri hangulatot árasztó doboz mellé tapadni, és ott ragadni egészen mostanáig, mert hogy az élő műsornak ugyan hajnali 2-kor vége lett, ám még azután is remek felvételek szóltak, szólnak a Civil Rádióban. S közben pedig – ha már az élet úgy hozta – hogy most idehaza töltöttem az óév utolsó óráit, és töltöm az újév első óráit -, nem árt számba venni az elmúlt évet. Legfőbb újévi fogadalmam, hogy igyekszem többet együtt lenni Szeretteimmel, Családommal, a Barátokkal, akikre mindig, mindenben számíthatok, ám korántsem biztos, hogy ők ugyanezt érzik velem kapcsolatban, mert bár – hála a modern technika vívmányainak, a telefonnak vagy az internetnek – hetente többször beszélünk, mégis, csak ritkán volt alkalmunk személyesen találkozni a sok elfoglaltságom, munkám miatt. Ám – ahogy a mondás is tartja – az embernek arra van ideje, amire csak akarja, és arra soha nincs, amire vagy akikre nem is akarja… Ki tudja… Mindenesetre igyekszem megfogadni Szüleim, Nagyszüleim azon jótanácsát, hogy ne dolgozzam magam agyon, időnként járjak el többet szórakozni, pihenni. E szavakkal szeretnék mindenkinek békés, boldog új évet kívánni, eredményekben, egészségben gazdagot, remélhetőleg jobbat, mint a tavalyi…! Kollégáimnak pedig köszönet a színvonalas műsorért, a remek hangulatért – csak tanulni lehet belőle, gratulálok hozzá nagy tisztelettel és szeretettel!

December 27-én, szombaton apai Nagymamám látogattam meg, nem sokkal fél tizenkettő után értem oda.  Finom ebéd, zöldségleves, hasábburgonya sajttal, sonkával töltött pulykamellel és rántott csirkemellel - na és persze, ahogy ez már lenni szokott az évnek ezen időszakában: nem hiányozhatott a diós- és mákos beigli sem az ünnepi asztalról. Délután találkoztam Hugommal és barátjával, Lacival is.

28-án vasárnap pedig Édesapámékat látogattam meg.

29-én hétfőn pedig Édesanyám volt nálam, két gyönyörű sötétítőfüggönyt kaptam tőle - így utólagos karácsonyi ajándékként -, egyet a szoba-, másikat a konyhaablakomra...

Kedves Családtagjaim, Ismerőseim, Barátaim!

Mindenkinek mindent nagyon köszönök, nem csak a sok szép ajándékot, üdvözletet, hanem az együtt töltött időt is, és ezúton kívánok Mindnyájatoknak és persze minden kedves ide látogató Olvasónak eredményekben, sikerekben gazdag békés, boldog új évet sok szeretettel!

Ma délután, úgy fél egy tájban Unokatestvéremék jöttek Édesanyámékhoz - addigra én is visszamentem hozzájuk -, majd onnan együtt mentünk kocsival anyai Nagyszüleimhez Gyömrőre. Jó érzés volt, hogy újra együtt lehetett a család, főleg, hogy - azon túl, hogy Nagyszüleimmel is már jó pár hete csak telefonon beszéltünk - Unokatestvéreim, Petrát és Pétert is már jó régen láttam. Őket egy-egy csokoládéval meg dezodorral, Nagymamámékat pedig - közös ajándékként Édesanyámékkal - egy mp3-lejátszóval leptük meg, én pedig tőlük egy üveg bort, Unokatestvéreimtől pedig egy dezodort és arcszeszt kaptam. Édesanyám pedig néhány közös képet is készített rólunk.  Íme!

Nagypapával, Petyával és Petrával...

Ő pedig Nagymama...

Ismét eltellt egy év - és ismét van módunk újjászületni. Elérkezett Karácsony, az idén egy hosszú hétvégével egybekötve, mivel december 24-e szerda volt, így 25-26-a csütörtök-péntek, aztán még hátravan a szombat-vasárnap. De ne szaladjunk enyire előre, hisz most még csak - amikor e feljegyzést készítem - csütörtök éjszaka van, vagyis Karácsony első napjának éjszakája. Szerdán, vagyis december 24-én egy már évek óta hagyományként működő családi összejövetellel vette kezdetét az Ünnep mi kis családunkban:

Édesanyáméknál voltam, és ott töltöttem, töltöttük a Szent estét és a Karácsony első napjára virradó éjszakát. Laci édesanyja, Bori néni is eljött, és mivel ő egri, nem maradhatott el - noha természetesen nem ez volt a lényeg - a hamisítatlan egri bor sem az ünnepi asztalról, na persze mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy nem ez a leginkább lényeges Karácsonykor, hanem az, hogy végre újra együtt a család. Bori néni dél körül érkezett meg, miután Laci elé ment a Stadionokhoz, ahová busszal érkezett, nem sokkal negyed kettő után én is odaértem. Ebédre egy jó adag tejfölös pulyka zöldborsós rizzsel, este húsleves, tojásos krumplipüré rántotthússal. Ezt követték az ajándékozás pillanatai: Édesanyám könyvvel leptem meg, Bori nénit egy tusfürdővel, Lacit pedig egy doboz borotvahabbal. Én pedig Édesanyámtól nadrágot kaptam, Bori nénitől inget meg pulóvert, Lacitól CD-t.  Aztán este 8 után TV-t néztünk  -  az M1 "Önök kérték" című kívánságműsorának karácsonyi adásában a műsorvezető, Bényi Ildikó vendége Polyák Lilla musicalénekes-színésznő és férje, Homonnai Zsolt, az Adaggio énekegyüttes egyik tagja volt, akik nem csak a színpadon, hanem a magánéletben is jól megértik egymást, olyannyira, hogy egy párt alkotnak, magukkal hozták két fiúgyermeküket is, akik még a legkisebb korosztályt képviselik - szívet melengető produkciók, éneklés, s miközben ők a stúdióban énekeltek, együtt volt a család. Ezzel is igyekeztek jó és családias hangulatot árasztani, és a család, az együttlét fontosságának üzenetét hangsúlyozni, és eljuttatni  hozzánk a TV-képernyőn keresztül. Majd már ágyból hallgattuk Varnus Xavér házi koncertjét, és az éjféli misét, már-már félálomban.

Ma pedig apai Nagymamámhoz mentem, és még szombaton is találkozom vele, amikoris Hugommal is találkozom nála.

Ezúton szeretnék minden Családtagomnak, Barátomnak, Ismerősömnek békés, áldott Karácsonyt és sikerekben, eredményekben és főképp egészségben gazdag boldog új évet kívánni sok szeretettel!

Közeleg a Karácsony, a Szeretet ünnepe. Természetesen a Civil Rádióban az élet ettől szinte ugyanúgy folyik, ahogy általában, hétköznapokon - talán azért mégsem úgy, hiszen a jövő hét szerdai- és az azt követő négy napon hallható műsorok karácsonyi hangulatban szólalnak majd meg, jórészt jóelőre elkészített felvételről.

Így történt ez "Fillagória" című műsorunk soron következő adásával kapcsolatban is, melyet ma délelőtt rögzítettünk, pontosabban egy nem túl szívet melengető, ugyanakkor egy nagyon fontos társadalompolitikai problémára rávilágító beszélgetést rögzítettem. Az RTL Klub néhány éve, egészen pontosan 2003-ban létrehozott egy Alapítványt, melyet az egykori riporternőről, a 2001. júniusában autóbalesetben elhunyt Hégető Honorkáról neveztek el. Ez az alapítvány minden év végén - immár tehát hatodik alkalommal - kioszt egy Díjat azon újságíróknak, akik az adott évben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamely munkájukkal, riportjukkal. Mivel Hégető Honorka hátrányos helyzetűekkel, elesettekkel, fogyatékosokkal foglalkozott, így elsősorban olyan riportok, filmek készítői pályázhatnak, akik e témával foglalkoznak.

Ebben az évben az egyik Díjazott Bíró Szilvia, a Magyar Televízió riportere lett, aki egy olyan négycsillagos szállodáról készített filmet, melyben nagyrészt fogyatékos emberek dolgoznak, a másik Díjazott pedig Hegyi Nóra, az RTL Klub egészségügyi riportere lett, aki az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet - közismert nevén "a Sárga ház" - bezárásáról készített riportfilmet. Ennek kapcsán meghívtam őt stúdiónkba, örömmel vállalta is az interjút, melyre ma délelőtt került sor, és amelyet jövő szerdai, december 24-i "Fillagória" című műsorunkban hallhatnak Hallgatóink.

Nóra a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult Vitray Tamás, a legendás sportriporter és Horváth Ádám rendező tanítványaként, majd az iskola elvégzése után a Magyar Televízió "Az Este" című műsorához került. Később Híradósnak hívták az RTL-hez, ő pedig kapva kapott a lehetőségen, gondolván, miért ne próbálná ki ezt a műfajt? Mindez ide s tova már négy éve történt, és azóta is az RTL-nél dolgozik, jelenleg két tényfeltáró magazin stábját erősíti: a "XXI. század"-ét és a "Házon kívül" című műsorokét. Előbbi egy - ahogy ő fogalmazott - történelmi bulvár, utóbbi egy napi aktualitásokkal, politikával foglalkozó műsor. Jómagam ezekből kiindulva nemes egyszerűséggel oknyomozó riporterként konferáltam fel, és mutattam be őt Hallgatóinknak, mire ő kijavított, vagyis pontosította a titulust, mely szerint ő - ahogy viccesen fogalmazott - "gyárilag" egészségügyi riporter. Mint kiderült, a kettő között van némi különbség: az oknyomozáshoz több időre és pénzre van szükség, mivel egy oknyomozó riporter általában hetekig, hónapokig dolgozik egy-egy témán, kutatja az adott témával kapcsolatos összefüggéseket, neki viszont erre nincs lehetősége, ideje, hiszen e két műsor hetente jelentkezik, így egyik héten egyik-, másik héten másik műsorba készít anyagot, felváltva több munkatársával, mint például Boros Krisztinával vagy D. Tóth Andrással. Mint erre irányuló kérdésemre elmondta, személyes érintettsége szerencsére nincs, vagyis családjában nincsenek sérült vagy hajléktalan, krízis helyzetben lévő emberek, de miután annak idején az RTL Híradónál kimondottan egészségügyi riportert kerestek, mint újságíró, gondolta, ha az ember nyitott szemmel jár a világban, előbb-utóbb megismeri ezen embertársaink életét, ezáltal jobban elmélyed majd e témában. Így is történt. Ma már észre sem venni rajta, hogy "csak" újságíróként, riporterként van jelen, jól látható, hogy nem pusztán a médiahajhászat, a szenzációhajhászás kedvéért csinálja, amit csinál, hanem valóban szívvel-lélekkel, önzetlenül próbál segíteni másokon. A Hégető Honorka Díjat az "Élet a Pszichiátria bezárása után" című munkájáért vehette át, e film vezérfonalát egy 17 éve skizofrén pszichiátriai beteg lány és édesanyja kálváriája képzi, amely azonban valójában sok ezer pszichiátriai beteg és hozzátartozóinak kálváriája, miután 2007. december 1-étől az Intézmény betegeit a város különböző kórházaiba helyezték, természetesen az ő, illetve hozzátartozóik előzetes megkérdezése nélkül, orvosaik döntése ellenére elválasztva őket addig megszokott környezetüktől, orvosaiktól, kiszakítva az addigi, biztonságot jelentő környezetükből. A lány édesanyja felkereste az Intézet felszámolóbiztosát, a szembesítés természetesen Nóra és csapata segítségével jött létre, azért, hogy az Édesanya magyarázatot kapjon a lányát is  és sok ezer betegtársát érintő helyzetre. A felszámolóbiztos azonban gazdasági érdekekre hivatkozva egyértelműen próbált kitérni a válaszadás elől, szerinte ha egy beteg három hónap múlva nem kerül vissza a normális életbe, akkor az fél év múlva vagy később sem fog visszakerülni. Vagyis úgy tűnik, a döntéshozók eleve "leírják" őket. Az Intézményt nem sikerült megmenteni, de a film készítői mégis bíznak abban, hogy egy-egy általuk felvázolt téma kapcsán a döntéshozók egyszer talán hajlandók lesznek jobb belátásra térni, Nóra erre irányuló kérdésemre, vagyis, hogy szerinte politikusaink, döntéshozóink vajon nézik-e ezeket a műsorokat, és egy-egy ilyen műsor kapcsán elgondolkodnak-e egy-egy ilyen társadalmi problémasúlyán, Nóra egyértelműen azt a választ adta, hogy úgy tűnik, igen, sőt, sokszor pont az ő tényfeltáró munkáik miatt kicsit tartanak is tőlük.

Mi mást is kívánhatnék magam és Munkatársaim nevében, mint további sok érdekes, eredményes munkát, és természetesen nagy szeretettel és tisztelettel gratulálunk Nóra elismeréséhez! Továbbá ezúton kívánunk mindenkinek békés, boldog Karácsonyt és sikerekben, eredményekben gazdag, boldog új évet!

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Azonnal közölhető, szabadon átvehető anyag.

(Budapest, 2008. november 25. kedd)

DOBBANTÓ PROGRAM

Tanulási nehézséggel küzdők oktatása

Magyarországon egyre több „problémás diák” kerül ki úgy az oktatási rendszerből, hogy semmilyen végzettséget nem szerez. Felzárkóztatásukra szakképzést előkészítő kilencedik évfolyamok indultak az erre kijelölt szakiskolákban. Csakhogy az intézményeknek fel is kell készülniük az új, speciális szakértelmet is igénylő feladatra. Ebben segít a Dobbantó program: a fejlesztés során 15 pályázati úton kiválasztott szakiskola kap többéves, egyéni igényeinek megfelelő szakmai és anyagi támogatást.

Az intézmények képviselői és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) szakemberei a 2008. november 24-én (hétfőn) a Hotel Stadion Konferenciatermében tartott országos programindítón találkoztak először egymással.

Magyarországon mind több az olyan diák, akit kudarcok sora ér az iskolában. Különösen igaz ez azokra, akik magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Ezek a tanulók gyakran nem fejezik be a tanulmányaikat, nem szereznek semmilyen végzettséget vagy szakképesítést sem. Így nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és esélyük sincs a gazdasági integrációra. Az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos cél, hogy az oktatásból lemorzsolódók aránya csökkenjen. Ehhez kíván hozzájárulni a Dobbantó program azzal, hogy személyre szabott szakmai és anyagi támogatást nyújt a szakiskolák számára a megvalósításához.

A hazai oktatáspolitika a nemzetközi jó gyakorlatokhoz igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését támogatja, speciális intézmények helyett minél több diákot a többségi oktatásba irányítva. Ezt célozza a közoktatási törvény azon új módosítása is, mely a Dobbantó program elindítását indokolttá tette.

„– 2008. szeptember elsejétől a megyei és megyei jogú városi fenntartók által kijelölt szakiskoláknak előkészítő évfolyamot kell indítaniuk az oktatásból a tanköteles kor előtt lemorzsolódott, a fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban akadályozott diákok számára.” – nyilatkozta Bruckner László, az Intézményesítés Munkacsoport vezetője.

Mindez azt jelenti, hogy ezek az intézmények olyan feladatot valósítanak meg, mely idáig nem volt jelen a hazai szakmai gyakorlatukban.

A Dobbantó program a szakiskolák számára komplex támogatást nyújt. A tanulók személyre szabott, egyéni fejlesztésének kereteit teremti meg azzal, hogy új oktatási tartalmakat fejleszt, a megvalósításban részt vevő pedagógusok és intézményvezetők számára pedig tréningeket és személyre szabott tanácsadást nyújt. Épít a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, sikeres programok tapasztalataira, és akciókutatásként az oktatáspolitika számára is visszajelzést ad.

„– A Dobbantó program azért lehet működőképes, mert a szakiskolák vezetőit és pedagógusait egyaránt bevonja a fejlesztésbe, és segít a kapcsolatépítésben a helyi társadalommal is” – hangsúlyozza Bognár Mária, a Dobbantó program vezetője.

„– Az intézményvezetőket piaci tapasztalatokkal rendelkező eduocoach szakemberek segítik abban, hogy hosszú távon is működőképes pedagógiai programot dolgozzanak ki. Emellett olyan technikákat is elsajátíthatnak, melyekkel a változások hatékonyan menedzselhetők. A pedagógusokat a mentorok új pedagógiai módszerekkel ismertetik meg, melyek segítségével együttműködő kapcsolatot alakíthatnak ki a diákjaikkal, és fejleszthetik kompetenciáikat. Munkájukat modulrendszerű tanítási programcsomaggal is támogatjuk.”

Az együttműködő szakembereket – az iskolákhoz hasonlóan – pályázati úton választották ki, és a program teljes időtartama alatt, havi rendszerességgel kísérik majd figyelemmel az intézmények szakmai fejlődését, szem előtt tartva minden szakiskola egyedi igényeit.

A Dobbantó program 850 millió forintos keretéből a vidéki és fővárosi, alapítványi és állami fenntartású részt vevő iskolák olyan pedagógiai programot dolgozhatnak ki, mellyel diákjaik személyes szükségleteiknek megfelelően fejlődnek. Hatékony kapcsolatrendszert építhetnek a helyi önkormányzattal, a régió civil szervezeteivel és a munkáltatókkal.

A programban részt vevő szakiskolák képviselői az első lépést a Dobbantó programindító Nyitó konferenciáján, 2008. november 24-én tették meg, a Hotel Stadion Konferenciatermében –, itt ismerkedtek meg egymással azok, akik a jövőben együtt dolgoznak a pályázatnyertes intézmények megújításán.

SZERVEZETI HÁTTÉR

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Dobbantó programja az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával jött létre. A 2008-tól 2010-ig tartó fejlesztés célja az, hogy kiemelkedési lehetőséget biztosítson az oktatásból korábban lemorzsolódott, tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak és az őket befogadó szakiskoláknak egyaránt. A projekt mentor és educoach szakemberei innovatív módszereket átadó tréningekkel, új oktatási tartalmak biztosításával és folyamatos, helyben nyújtott szakmai tanácsadással segítik a szakiskolák pedagógusait és vezetőit. A projekthez kapcsolódó célok megvalósításához az intézmények pályázati támogatást kapnak. A részt vevő iskolákat pályázati úton választották ki, tizenöt intézmény küldött be nyertes anyagot. A szakiskolák között akadnak vidéki és budapesti, állami és alapítványi fenntartású intézmények egyaránt.

MÓDSZERTANI JELLEMZŐK

A Dobbantó mentorainak iránymutatása nyomán a tanárok diákjaikat egyéni szükségleteiknek megfelelően fejlesztik. Segítenek a gyerekeknek, hogy korábbi iskolai kudarcaik után befejezzék tanulmányaikat, közben pedig megszerezzék a munkaerőpiacra lépéshez szükséges kompetenciákat is. A program educoach szakemberei az intézmények vezetőinek nyújtanak útmutatást, hogy megtalálják a szakiskola helyét a helyi közösségen belül. A szakiskolák vezetőivel együtt térképezik fel az igényeket, támogatják őket a pedagógiai program kidolgozásában és megvalósításában. A Dobbantó program segíti az intézmények hálózatba szerveződését is, hogy valóban fenntartható legyen a fejlesztés. Támogatja a részt vevő iskolákat abban, hogy kialakítsák komplex, ugyanakkor a diákok egyéni fejlődési tervein alapuló szolgáltatási rendszerüket sajátos nevelési igényű tanulóik számára.

A fejlesztés mentálhigiénés és pszicho-szociális segítségnyújtást, tanulásfejlesztést; pályaorientációs segítségadást egyaránt magában foglal.

A PROGRAM IDŐTERVE

I. Fejlesztési szakasz a 2008-09-es tanévben:

Folyamatos szakmai támogatás helyben, a szakiskolák egyedi szükségletei szerint;

Gyakorlati segítség az intézmény pedagógia programjának kidolgozásában;

Képzések, programok a szakiskolák pedagógusai és vezetői számára.

II. Megvalósítási szakasz a 2009-10-es tanévben:

Támogatás a közösen kidolgozott pedagógiai program megvalósításában;

Rendszeres kapcsolattartás és szakmai segítségnyújtás a szakiskolák igényei szerint;

Regionális együttműködés más intézmények pedagógusaival és vezetőivel.

TOVÁBBI SZAKMAI INFORMÁCIÓK, INTERJÚ-LEHETŐSÉG:

Bognár Mária

(A Dobbantó program szakmai vezetője)

Mobiltelefon: 30/756-888-0

bognar.maria@fszk.hu

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

1139 Budapest, Pap Károly utca 4-6.

Telefon: (1) 450-32-36

dobbanto@fszk.hu

www.fszk.hu/dobbanto

***   ***   ***               ***   ***   ***               ***   ***   ***

"Handycap" című műsorunk felelős szerkesztője, Horváth László Kollégám e hét végén az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben van, így mai "Handycap" adásunkat teljes egészében jómagam készítettem, e fenti téma kapcsán Pásztor Évával, az FSZK Oktatási Irodájának vezetőjével beszélgettem, mivel Bognár Mária Karácsony előtti elfoglaltságai miatt idén már nem tud interút adni nekünk - de ígéretet kaptam arra, hogy januárban szívesen áll majd rendelkezésünkre. Egyelőre tehát ez amolyan előzetes volt, ma az FSZK működéséről, szervezeti felépítéséről beszélgettünk.

Ahtán: a Downe Alapítvány karácsonyi gyűjtéséről kérdeztem Varga Árpádot, aki telefonon állt rendelkezésünkre - alább az Alapítvány felhívása:

***   ***   ***               ***   ***   ***               ***   ***   ***

KÖSZÖNTÜNK MINDENKIT!

"SEGÍTSÜNK EGYÜTT !!" Ezzel a felhívó mondattal indult el egy kezdeményezés egy hete a Civilrádió Nem adom fel! műsortól. Segíteni még mindíg lehet. S hogy kiknek segíthetünk? A Down Alapítvány Kálváriatéri lakásotthon lakóinak. A srácok szószerint lecserélni akarják lakberendezéseiket. A Lakásotthon vezetője Vass Zoltán és a lakók elmondták nekünk hogy a lakásfelújítás már megtörtént, de a berendezések álapota és használtsága hagy némi kívánni valót. Ebből következtetve indítottuk el kezdeményezésünket. Az első adományozó Gabányi Anna volt aki fürdőszobába karnist és konyhai edényeket, konyharuhákat, textileket ajánlott fel mely a jövőhéten eljut az otthonba. Adományát ezúton is nagyon hálásan köszönjük. A srácoknak az alábbi dolgokra lenne szükségük.

Számítógép, konyhai bútorok, zuhanyzófüggöny karnissal, fürdőszobába és mellékhelységbe törölköző és toalettpappírtartó, számítógépasztal, szekrények, tisztálkodási eszközöknek tartó a fürdőszobába, konyhai edények, konyhaberendezések ( itt minden ami egy jólfelszerelt konyhához kellhet), ágytakarók.

A többit pedig teljesen a kedves adományozókra bízták. Mindent nagyon szívesen és hálásan fogadnak.

A kezdeményezés egészen addig tart amíg ezen szükségletek benincsenek töltve, egyszóval folyamatosan várjuk adományaitokat.

Adományok fogadása, elérhetőségek a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Varga Árpád "Benjey"
E-mail: benjey@freemail.hu
Tel.: 06702206928

Görög Mária "Mása"
E-mail: masaszem@gmail.com
Tel.:06703141936

Adományaitokat tudjuk fogadni.
 
Budapesten a 11. Kerület Lágymányosi út 15 szám alatt a Down Alapítvány Foglalkoztatási Centrumában ( bejárat a vak Bottyán utca felöl )

illetve az otthonba egyeztetés alaján a
 
8. Kerület Kálvária tér 8-as szám alatt.

Ha csak lehetséges ezt a levelet küldjétek tovább barátaitoknak, ismerőseiteknek!

Minden jótéteményeiteket és adományaitokat hálás szívvel köszöni az otthon nevében is a

Civilrádió Nem adom fel! műsorának stábja.

***   ***   ***               ***   ***   ***               ***   ***   ***

Közeledik a Karácsony. A Szeretet ünnepe. Talán sok ember tudja, adni jobb, mint kapni - remélem, Hallgatóink is tudnak segíteni, illetve mi is azáltal, hogy legalább - ha anyagilag nem is - azzal, hogy közreadtuk eme felhívást egy telefonos interjú keretében.

Mai "Fillagória" adásunkban beszámolót hallhattak Hallgatóink a két héttel ezelőtt megrendezésre kerülő - a "Hetedhét Oázis" Alapítvány által támogatott "Zenével az Integrációért" elnevezésű, vers-, próza- és dalszövegíró pályázat eredményhírdetéséről. Ha nem is mindegyik résztvevővel, zsűritaggal, de szerencsére  jónéhányukkal sikerült egy-egy rövid interjút készítenem, ráadásul két fiatal tehetséges - nyugodtan mondhatom - előadóművésszel, Rácz Alexandrával és Ivanova Daniellával, akik ugyan nem pályáztak, ám egy-egy rövidke dallal - színvonalas, szívet melengető elóadással kedveskedtek a jelenlévőknek. Rácz  Alexandrától például az "Óz, a csodák csodája" című  film betétdalát hallottuk. Mivel ő még "csak" 14 éves, még gyermeknek   vallja magát. Mire én rögtön rávágtam, hogy "De hát ki nem szereti a meséket? A felnőttek is szeretik a meséket..." - mire ő - teljes őszinteséggel, nyíltan -,  hogy ez igaz, viszont a gyermekek sokkal több mindent meglátnak, amit a felnőttek nem. Jelenleg a Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatos Általános Iskolába és Gimnáziumba jár, most nyolcadik osztályos, tervei szerint ott folytatja középiskolai tanulmányait is, aztán - mivel rajzolni is szeret - elképzelhetőnek tartja, hogy divattervező lesz. Én persze rögvest arra irányítottam a beszélgetést, hogy miért nem énekes, mire ő, hogy azért, mert énekesből nagyon nagy a felhozatal, nem biztos, hogy bekerülne. Mire én, hogy akkor lehetne esetleg jelmeztervező, hogy ha már a divattal foglalkozik, akkor esetleg mégis csak kapcsolatban maradhatna a színházzal.  Egyelőre azonban ő ezen még nem gondolkodik.

Ivanova Daniella - ellentétben Alexandrával, aki "ép" - kerekesszékes, ez időnként akadályokba ütközteti őt, mivel sok helyen meg kell kűzdeni az épített környezettel, pl. a színpaddal, de bízik abban, hogy egy-egy ilyen rendezvény segíthetaz integrációban, hiszen a egy-egy ilyen találkozás nagyon fontos.

Az irodalmi zsűri vezetője, Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes kiemelten fontosnak tartja az alkotói szabadságot, azt, hogy mindenkinek joga van az alkotáshoz, így - mivel az általam feltett fő kérdés az volt, hogy milyen szempontok szerint ítélte meg a beérkezett irodalmi pályaműveket -, ő úgy tartja, hogy nem lehet sajátos szempontokat felállítani, mert ha sajátos, általános szempontokat állítana fel, akkor lehet, hogy sokkal több hibát találna egy-egy műben, ahogy fogalmazott, nem biztos, hogy mindjárt beletrafálna a közepébe, hogy azt tudja mondani valakinek, hogy "belőled egy nagy író lesz" - inkább fontosnak tartja a mű alkotójának egyéniségét, hogy egy-egy mű mennyire hiteles, mennyire fogja meg, mennyire tükrözi az írója egyéniségét. Ő is fontosnak tertja a művészetet, mint egyfajta fórumot egy-egy ilyen találkozás lehetőségeként, az integráció megvalósulása érdekében.

Következő beszélgetőtársam Hevesi Kovács János - Kovács Jánosként született, de mivel Heves megyében töltötte gyermekéveit, ezért - mivel Kovács Jánosból sok van -, később felvette a "Hevesi" nevet. "Búvárok" címmel írt novellát egy különös találkozás élményéről, egy fiatal búvár találkozik egy lánnyal, akit egyik alkalommal magával visz egy merülésre, együtt merülnek, amikoris kiderül számára, hogy a lány vak. Főhősnőjét eredetileg hallássérültnek szánta, ám egyik pillanatban,  írás közben valamiért mégis "vak lett", talán azért, mert János az ELTE Bölcsészkarára jár, ahol sok látássérült hallgatótársa van, akikkel gyakran találkozik, és szívesen segít nekik. Fontosnak tartja a kölcsönös bizalmat sérült és "ép" ember között.

Végül, de nem utolsó sorban Nemes Barbarával beszélgettem, aki az Alapítvány és egyik támogatója, a Fővárosi Állat- és Növénykert különdíját kapta. Már 14-15 éves korában kezdett foglalkozni  az írással, főleg rossz családi körülményei miatt, illetve amiatt, hogy a középiskolában integrált osztályba járt, ahol nem segítették,  igazából nem fogadták be őt teljesen, mivel nem lát. Jelenleg 20 éves, tavaly érettségizett, most német szakon szeretne továbbtanulni, de  ECDL vizsgát is készül tenni, mivel - ahogy ő mondta - a mai világban ez elengedhetetlen.

Az esemény házigazdája Lang Györgyi énekes-előadóművész volt, aki - talán ezzel is  kifejezve együttérzését - kerekesszékben lépett "színpadra", vagyis az Arany 10 Művelődési Központ egyik nagytermének amolyan  színpadként szolgáló végébe, amely gyakorlatilag egy síkban volt a nézőtérrel, csak néhány mikrofonállvány meg egy - Rácz Gergő által megszólaltatott - akkusztikus gitár  jelezte, hogy ott bizony valami történt, valami megmozdult, valami - ha nem is csoda -, de mégis  valami különös dolog történt.

Most pedig - kommentár nélkül - álljon itt a Díjazottak listája - mindenkinek ezúton sok szeretettel gratulálunk!

***   ***  ***                          ***   ***   ***                           ***   ***   ***

A beérkezett irodalmi műveket Bódis Kriszta, Acsai Roland és Lackfi János zsűrizte.

Bódis Kriszta, az Irodalmi Centrifuga alapítója, publikálási lehetőséget ajánlott fel a nyerteseknek és a zsűri különdíjasainak.

Versíróverseny helyezettjei:

1. Éhes Miklós - Vers a flippergolyókról

2. Jancsó Noémi - Hic. Nunc. Et sempe, Az égigérő nefelejcsek

3. Pánczél Péter - Sötétben

A zsűri különdíjasai:

Csókás Borsi - A szemhéjam mögött

Mucsányi Erzsébet - Bármi áron fel kell állnom

Tóth Diána - Hogy lesz a lányokkal?

Zabundia Ágnes - Érdekes, hogy

Hubai Tünde - Én ilyen vagyok

 A Hetedhét Oázis Alapítvány különdíjasai

Szalóki István, Jónás Tünde Erika, Józsa Szabolcs, Laskói Ádám, Nagy Adrienn

     Prózaíró verseny helyezettjei:

1. Hevesi Kovács János – Búvárok

2. Jancsó Noémi – László

3. Puszta Szilvia - Matt a végtelennek

Zsűri különdíjasai

Kiss Orsolya - Az én fiam

Szendrei Szabina - A csoda

Dombóvári Csongor – Időutazás

Pfeffer Tünde – Holdfogyatkozás

Gethe Anna – Furcsa

Krkos B. Zsuzsanna - Naplórészlet

Hetedhét Oázis Alapítvány különdíjasai

Brenyó Zsóka, Cser Annamária, Gajdos Csaba, Kővári Anna, Laczkó Soma,  Soltész Fatime

Dalszövegíró verseny

LL Junior, Molnár Tamás és Rácz Gergő - Bak Szilvia "Egy perc az álmoké" című dalszövegét zenésítette meg.

Hetedhét Oázis Alapítvány különdíjasai:

Baka Dorottya, Csurka Lilla, Várhidi Gábor

 SztárButik különdíj: Simon Gábor

Fővárosi Állat- és Növénykert különdíja: Nemes Barbara

Aki nem tudott eljönni az eredményhirdetésre, személyesen áveheti nyereményét, telefonos egyeztetést követően (20-539-9226), illetve ha ez nem lehetséges,

postai úton juttatjuk el hozzá díját.

Nagyon köszönjük Bódis Kriszta, Lang Györgyi, Acsai Roland, Lackfi János, L.L. Junior, Molnár Tomi (AFC) és Rácz Gergő munkáját.

Köszönjük Ivanova Danielának, Rácz Xandrának és Vékony Fufinak, hogy énekeltek nekünk!

Puszi hegyek a sok - sok segítségért Orsinak, Évinek, Gergőnek, PéZének!

Köszönjük az Aranytíznek a támogatást: Balogh Erika ügyvezető asszonynak és Antal Kis Évának, hogy helyet adtak díjkiosztónknak és segítették a rendezvény

gördülékeny lebonyolítását.

1000 köszönet támogatóinknak: A MAGNEOTON-nak, a Sztárbutiknak, A Fővárosi Állatkertnek, az Európa Könyvkiadónak, a Jelenkor Kiadónak, a Noran Kiadónak

és a Palatinus Kiadónak!

Forrás: A "Hetedhét Oázis"  Alapítvány honlapjának főoldala, a http://www.hetedhetoazis.hu

*** *** ***                            *** *** ***                                  *** *** ***

Végezetül a "Jobb velünk a világ" című jótékonysági koncert kapcsán - múlt héten csütörtökön, 2008. december 4-én, a Művészetek Palotájának Bohém Éttermében tartott - sajtótájékoztatóról számoltunk be Hallgatóinknak. A múlt adás kapcsán még e beszámoló előtti játékkérdés a  "Nem adom fel" együttes által támogatott neve volt, melyre - egészen véletlenül - Nemes Barbara  telefonálta meg a helyes megfejtést, és mondta el élő adásban,  nyereménye 2 darab színházjegy egy e hétvégi programra - gratulálunk!

December 4-én csütörtök délelőtt 11-kor lezajlott a Nem adom fel és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által tartott sajtótájékoztató a "Jobb velünk a világ" koncertről a Művészetek Palotájának Bohém éttermében.

A rendezvény délelőtt 11-kor a Nem adom fel zenekar egy rövid élő fellépésével kezdődött, majd Várkonyi Attila, DJ Dominique, a MÜPA egyik külsős munkatársa, a Juventus Rádió műsorvezetője, a rendezvény egyik támogatója méltatta a koncertet és az együttest. Örömét fejezte ki, hogy a zenekar eljutott idáig, mondta, e zenekar sokmindent szimbolizál, azon túl, hogy volt egy koncert. Elmondta, hogy a zenekar legújabb videoklipjét itt - a Művészetek Palotájában - készítette el, a november 14-i koncertből pedig hamarosan DVD is kapható lesz. Attilának e koncert az élete egyik legnagyobb élménye volt, egészen a kezdetektől mostanáig. Emellett a következő esztendőre egy meglepetéssel készülnek. Attila felhívta a figyelmet, hogy a zenekar valamennyi tagja nagyon értékes, rendes ember, akik semmi mást nem szeretnének, csak ugyanúgy szórakoztatni, szórakozni, ahogy mi, Önök.

Ezután Papp Szabolcs, a rendezvény szóvívője mondott köszönetet. E koncert célja az volt, hogy a sérült emberek megpróbálják olyan célra fordítani az értékeiket, amely nem csak, hogy egyedülálló, hanem ennek lényege, hogy valakiken tudjunk segíteni, és kűzdjünk, dolgozzunk azért, hogy tudjunk segíteni azon embertársainknak, akiknek nehezebb az élet. A szervezés ideje alatt sokmindenbe ütköztek, főképp azért, mert még sohasem szerveztek ilyen jótékonysági koncertet. Dolgoztak, kűzdöttek érte - és lám sikerült! Azért is nagyon kellett dolgozniuk, hogy a bevételből ne kelljen másra fordítani - jegyezte meg viccesen -, csak az ÁFA-ra és a kultúrális járadékra. Rengeteg segítséget kaptak civil szervezetektől, a Sportarénától, művészektől, akik valamennyien jókedvvel, kitartással kűzdöttek azért, hogy ez megvalósuljon. Emellett egy weboldalt is készítettek, melynek látogatottsága több, mint 2 millió volt, és 23 ezer egyedi találat volt. A koncertnek több, mint 7 ezer látogatója volt. A koncert ideje alatt a Zenekar rengeteg helyen megfordult, TV-kben, rádiókban, és a Sándor-palotában, ahol sérült ember csak ritkán fordulhat meg, de jártak Erdélyben is. Szinte egész napok, éjszakák rámentek, de nem érezték a fáradtságot, mert rengeteg szeretetet át tudtak adni, és az eredmény, amit át tudnak adni - emellett - több, mint 11 millió Ft.

Ezután Dr. Németh Zoltán ügyvéd ismertette az adományozásról szóló, közjegyző által hitelesített okiratot. A Kuratórium tagja az Ügyvéd úr öccse, Németh László, aki felkérte őt, hogy segítsen a konkrét gyűjtés és a hitelesítés lebonyolításában. A közjegyző, Dr. Janicsek Viktória a hitelesítést ingyen vállalta. Az adomány un. adományládákban, zárt láncban került átadásra, átlagosan 10 és 30 EFt-okból. Az un. adományládák, faládák sértetlenségét is külön hitelesítették. 10 ládában kb. 40 fős csapat gyűjtötte az adományokat, e csapat jogászokból, ügyvédekből és rendőrökből állt. E célra a rendezvény fő támogatója, az Invitel még 30 embert küldött a gyűjtéshez. A ládákban összesen 1493370 Ft gyűlt össze. Ezen kívül még 54600 Ft adományt gyűjtöttek, ill. ehhez a legnagyobb tétel, az Aréna és a lebonyolítók jóvoltából, jegyárusításból - nettó - 9 millió 664 EFt. Az összes tétel: 11 millió 157825 Ft.

A rendezvény végén a zenekar tagjai jelképesen átadták az összeget Böjte Csaba Árvaházának, a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a jelképes átadás alkalmával egy általuk készített festményt adtak át. Ezután Böjte Csaba köszönetet mondott a koncertért, a gyűjtésért, örömét fejezte ki, hogy több, mint 100 gyermek életét sikerült szebbé-jobbá tenni, főképp azzal, hogy otthonukat, a Csíksomlyói Árvaházat ezen adomány jóvoltából talán jövő tavasszal sikerül rendbe hozatni, és jövő nyáron fel is tudják szentelni. Továbbá a zenekar meghívást kapott Csíksomlyóra - ahogy Csaba testvér fogalmazott - a gyermek születésére. E koncert talán maga a nemzés, a fogantatás volt, a születés pedig ennek az otthonnak a felszentelése lesz.

Végezetül a zenekar - Révész Sándorral kiegészülve - élőben elénekelte a "Soha nem adom fel" című, itt a Civilben is gyakran hallott dalát. A rendezvényen részt vett Baráth Andrea, a Kézenfogva Alapítvány munkatársa, Göncz Árpádné Zsuzsanna, a Kézenfogva Alapítvány Elnöke, Deli Géza, a Nem adom fel vezetője. Egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni, de talán lélekben ott volt Sólyom Erzsébet, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László felesége és Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi Köztársasági Elnökünk felesége, ők ketten a "Jobb velünk a világ" koncert fő védnökei.

Köszönet mindenkinek, akinek ebben része volt - jómagam a november 14-i péntek esti koncerten munkahelyi kötelezettségeim miatt sajnos nem lehettem jelen, de a TV-ben látott összefoglalók, jelen Sajtótájékoztató és az ott elhangzott beszámolók talán hűen tükrözik a lényeget - noha az emelkedett hangulatot nyílván nem adja, adta vissza.

Amint arról korábban már beszámoltunk a Civil Rádió Hallgatóinak, a "Hetedhét Oázis" Alapítvány idén is mgrendezi "Zenével az integrációért" című vers- dalszöveg- és prózaíró pályázatát. E pályázat eredményhírdetésére, díjkiosztójára ma délután került sor az Arany 10 Művelődési Központban. Hamarosan  képes beszámolót olvashattok itt e rendezvényről, illetve terveink szerint december 10-i "Fillagória" adásunkban hallhattok is egy közel egyórás összefoglaló riportot. A pályaművek közül egyetlen rövid prózát hallhattok majd adásban, mivel annak szerzője hozzájárult ahhoz, hogy a mű adásban elhangozzék, a többi versenyző- előadó kérésének megfelelően a  művek elhangzása egyszeri és megismételhetetlen, az ott jelenlévők előtt  előadták, de rádiós nyílvánosságot nem vállalnak - ezt tiszteletben tartjuk, viszont sok interjúalany, versenyző, zsűritag megszólalt, és örömmel vállalta a beszélgetést műsorunkban.

Ma esti "Fillagória" adásunkban egy igazán szívmelengető történetet hallhattak Hallgatóink, mindemellett pedig, illetve ezen belül egy igazi remek zenei csemegét kínáltunk Hallgatóink számára.

Még két héttel ezelőtt, azon a bizonyos november 15-i szombat este, a Civil Rádió 13. Születésnapi Party-ján, vacsora közben Szörényi Tibi Barátom hozott magával egy kedves fiatalembert, a Nem adom fel Zenekar egyik billentyűsét, énekes-zeneszerzőjét, Varga Árpádot (művésznevén Banjay-t), aki hamarosan új műsort indít majd a Civil Rádióban. Már régóta figyeli, hallgatja műsorainkat, most úgy döntött, szívesen kipróbálná magát a mikrofon előtt. Mindemellett november 14-én egy világraszóló koncertet adtak a budapesti Papp László Budapest Sportarénában, mely koncert teljes bevételét Böjte Csaba dévai Ferencesrendi  szerzetes árvaháza javára ajánlották fel. E koncert azért volt világraszóló, mert a világon eddig egyedülálló kezdeményezésként ezúttal fogyatékossággal élő emberek szerveztek jótékonysági koncertet ép gyermekek megsegítésére. A látás- és értelmi sérült fiatalokból álló Nem adom fel Zenekar mellé állt több hazai kiválóság is, mint pl. Révész Sándor, a legendás Piramis és Generál együttesek énekese, Presser Gábor, az Omega és LGT  énekese, billentyűse, zeneszerző, musicalszerző, a Víg Színház Művészeti Vezetője, valamint az Edda énekese, az "öreg motoros", Pataky Attila.

Árpád, akit egyik csapattársa a koncerteken csak "Benjáminként", "a Rettenthetetlenként" mutat be a színpadon, ezért kapta a Benjay művésznevet, gyermekkorában intézetben nevelkedett, autodidakta módon kezdett el szintetizátoron játszani. Barátai bíztatására folytatta amatőr tanulmányait, míg nem egyszer egy barátja révén 2006. május 2-án  bekerült a csapatba, és először csak próbaképp, majd később állandóan velük zenélt, és e tevékenységet azóta is hivatásának tekinti, noha egyébként főállásban a Downe Alapítványnál dolgozik. Régóta, idén év eleje óta készültek erre a nagyszabású koncertre, gondolták, mi lenne, ha egyszer eljutnának egy igazán komoly, nagy volumenű színpadra, és egyszer ők is adhatnának valamit, segíthetnének másokon.  S hogy miért pont Böjte Csaba árvaháza? Rpgi ismerettség útján esett épp rájuk a választás. Később telefonon felhívták Presser Gábort és Pataky Attilát, akik örömmel fogadták a felkérést, utóbbi nem is egyedül érkezett, hanem magával hozta az Edda többi tagját is, így a teljes zenekar fellépett az est vendégzenekaraként. Jónéhányan együtt is énekelhettek velük, így például a Nem adom fel másik billentyűse, Szepesi Richárd Ricsosz az Edda "Érzés" című dalát is elénekelhette, együtt énekelhette Pataky Attilával, de a koncerten - melyen  én sajnos egyéb munkahelyi kötelezettségeim miatt nem lehettem ott, viszont később az MTV-n láttam róla egy rövid összefoglalót - felcsendült még az "Álmondtam egy világot magamnak" című Edda-sláger is. 

Végezetül, műsorunk utolsó harmadában egy - a Civil Rádióban eddig egyedülálló - dalpremire következett: Árpi egy erre az alkalomra, e műsor tiszteletére írott vadonatúj dalát is bemutatta, így e dal ma este hangzott el először a nyílvánosság előtt, e dal címe: "Hulljon le a fal" - ez a dal az esélyegyenlőségről szól, arról, hogy lehet bárki bármilyen fogyatékossággal élő ember, s ha bár minden ember más, mindenkinek el kell fogadnia a másikat, annak másságával együtt, mert a fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű emberek is éppúgy jelen vannak a nehéz kűzdelemben, mint ép társaik, hogy mi is épp úgy együtt vagyunk a nehéz helyzetekben, a bajban, ha kell. Nehéz lenne erről szavakban beszélni, de Árpi természetesen örömmel járult hozzá ahhoz, hogy a Civil Rádió e dalt bármikor játszhatja. E műsorban a dalt un. félplayback-ről adta elő, vagyis a zenei alapot, melyet otthon ő maga készített egy Casio szintetizátor és számítógépes hangszerkesztő program segítségével, hozta magával,  és élőben énekelt rá. E dal  - akárcsak a többi saját dala, daluk - viszonylag hamar megszületett, mivel rendszerint kedden és pénteken délután 2-től 4-ig próbálnak, azon kívül ki-ki otthon, saját maga állítja össze a saját szólamát, így általában a dalok két-három próba alatt születnek meg, ez a dal is kb. 2-3 nap alatt született meg, noha ezt Árpi egymaga adja elő.

Mit is mondhatnék? Csak gratulálni tudok, és további sok hasonló kezdeményezést kívánunk még nagy szeretettel, és - kedves Árpi - köszönjük, hogy eljöttél, és megosztottad velünk e felejthetetlen élményt!   További sok sikert, és kíváncsian várjuk az újonnan induló műsort, melynek címe nem is lehetett volna más, jobb, mint "Nem adom fel".