Ma úgy tűnik megkezdődött az igazi tél. Dél körül néhány négyzetméter hó födte területet lehetett látni, főképp a Fonó környékén, a Kelenföldi Városközpontnál, a lakótelepen lévő füves területeken. Mindemellett ragyogó napsütés volt így értem be déltájt a stúdióba. A stúdióba érve Grúber Zoli technikus Kollégám egy hatalmas borítékkal, vagyis egy küldeménnyel várt, melyet nekem címeztek a rádió címére feladva. Mint kiderült, egy nyári műsorunk kapcsán, melyben a Speciális Olimpiai Csapatot mutattuk be, illetve a Speciális Olimpiai Játékokról számoltunk be, az esemény egyik szponzora, a Kékkúti Ásványvíz ZRT elismerésben részesítette munkánkat. Bár ezen elismerés név szerint nekem szól mégis úgy érzem, Szörényi Tibi Kollégámnak is része volt ebben. Kicsit zavarba jötten vettem át ezt az elismerést, mivel már-már szinte el is feledkeztem erről a műsorról, nyílván azért, mert jómagam természetes módon teszem, amit teszek, s nem is gondolok soha arra, hogy bármikor bármilyen elismerést kéne kapnom önkéntes munkámért, amit hivatástudatból végzek/végzünk Kollégáimmal, Barátaimmal a Civil Rádióban. Persze nagyon szépen köszönöm, és örülök, hogy segíteni tudtunk abban, hogy az esemény híre minél több emberhez eljusson általunk.
Mai Handycap adásunkban pedig egy régi interjút vettünk elő, melyet már vagy egy éve készítettem Balázs József Balázs mozgáskorlátozott szakmérnökkel. Balázs néhány éve egy baleset következtében maga is kerekesszékbe kényszerült, néhány szóban mesélt életéről, munkájáról. Másoddiplomásként elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti Szakmérnöki Karát, ezen belül is speciálisan az épített környezet akadálymentesítésével foglalkozik. Mesélt külföldi, főképp Európai Uniós országokban szerzett tapasztalatairól, többek között arról, hogy pl. Ausztriában bárhová feljuthatnak kerekesszékkel az érintettek, minden középület akadálymentes, s amikor egyszer egyik ilyen helyen megkérdezte, hogy szoktak-e oda járni kerekesszékesek, akkor a helybéliek azt mondták: Nem, de ha esetleg jönnének, akkor ők is önállóan boldogulhassanak. Továbbá Balázs mesélt még a Mozgássérültek Önálló Életért Egyesületben végzett tevékenységéről, az un. révész szolgálatról, melynek lényege, hogy a felnőtt korban sérültté vált embereket segítsék át az új életbe. Ez főképp abból áll, hogy ha szükséges, akkor elmennek az érintett lakására, megnézik, hogyan, milyen módon alakítható ki számára az akadálymentes környezet, megtanítják használni a különböző segédeszközöket, valamint az Egyesület irodájában is bárki rendelkezésére állnak, aki hasonló helyzetbe került, vagy akinek családjában hasonló érintett él.
