Ritkán szoktam beavatni Olvasóim a műhelytitkainkba - most azonban ritka kivételt teszek. Nem más ennek az oka, egy sajtótájékoztatón jártam a Gazdasági- és Közlekedésügyi Minisztériumban. A dolog apropóját múlt pénteki adásunk, illetve egy azt megelőző sajtótájékoztató adta, melynek apropója pedig egy, a GKM és a Fogyatékossággal Élők Szervezeteinek  egyeztetése és megállapodása volt a fogyatékossággal élőket érintő új, idén bevezetésre kerülő közlekedési kedvezményekkel kapcsolatban. Múlt hét pénteki "Handycap" adásunkban megígértem Hallgatóinknak, hogy ,  igyekszem mikrofonvégre kapni, és megszólaltatni az ebben leginkább illetékes Helsmann Balázst, a GKM Közlekedési Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkárát.

Az interjúra pedig ma délután került sor egy gyors, délelőtti telefonos egyeztetést követően, mivel az Államtitkár Úr programja olyan sűrű  ezekben a napokban, hetekben, hogy máskor nem tud rendelkezésünkre állni - viszont ma délután egy másik sajtótájékoztatót tartott, melynek témája a diákok számára bevezetésre kerülő új közlekedési kedvezményekről szóló megállapodás volt.  E sajtótájékoztatóra délután 14 órakor került sor a Minisztérium földszinti könyvtártermében, mely után volt lehetőségem a már beígért  interjú elkészítésére is.

Most pedig álljon itt e sajtótájékoztató, illetve a majd e hét pénteki,  január 19-i "Handycap" adásunkban elhangzó interjú vágatlan hanganyagának  kivonata - íme...

***   ***   ***

A GAZDASÁGI- ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A  DIÁKKEDVEZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ EGYEZTETÉSEK JELENLEGI EREDMÉNYÉRŐL – 2007. JANUÁR 16.

Előadó:

Helsmann Balázs,

a GKM Közlekedési Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkára

(az elhangzottak hanganyag alapján leírt változata)

Az egyeztetések alapvetően két jól elkülöníthető területen zajlottak.

Az egyeztetések egyik fele a tankötelezettségről szólt: A tankötelezettség végéig – 18 éves korig, illetve a középfokú tanulmányok befejeződéséig -  a helyközi közlekedést tegyük díjmentessé. Ebben jelenleg a közös nevezőt nem látjuk, hogy a rendszer ilyen módon átalakítható lenne. A másik a középfokú oktatásban részt vevők rendszere, az új rendszer minden tekintetben összemérhető a régivel, az igénybevevők egy széles köre részére a kedvezmények emelésével jobb utazási lehetőségeket támaszt, hiszen ebben a korosztályban jellemző, hogy az utazási szokások a lakóhely és az iskola közötti mozgást jelentik. Ebben az életkorban az egyéb utazásoknál minden utazási iránytól függetlenül megmarad az 50 százalékos kedvezmény. Terveink szerint május 1-től 18 fajlagos menettérti utazás lesz, másfelől pedig az utasok döntő többségét jelentő autóbuszos közlekedésben a kedvezményt 90 százalékról 86 százalékra emeltük. 

Felsőoktatásnál nagyon sokat vitatkoztunk ma, nagyon sok javaslat hangzott el. Ezenjavaslatok széles irányban tartottak szét, de aztán a háromórás egyeztetés végére meg tudtunk fogalmazni három olyan pontot, mely alapját szolgálta a jövő héten folytatandó egyeztetéseknek.

I.                    A bérlet- és jegykedvezmény egymáshoz való viszonya. Javaslatunk e korosztály számára azt tartalmazza, hogy támogatni kívánjuk az iskolába járást, hasonlóan a középfokú oktatáshoz megemeltük a bérletkedvezményt 90 százalékosra. A jegykedvezményt ugyanígy 50 százalékos mértékben kívánjuk a kormány elé tárni. A problémát, melyet a Hallgatói Szervezetek elénk vetítettek, jelesül, hogy az utazási szokások jelentősen eltérnek a 18 éven aluli korosztály utazási szokásaitól. Ezért megvizsgáljuk a 90 százalékos bérlet- és az 50 százalékos menetjegy-kedvezmény egymáshoz való viszonyát.  A rendszer egésze egy költségvetési korlátot is tartalmaz, nyílvánvalóan szeretnék velünk közösen – pénzügyi számokkal alátámasztva – megvizsgálni a bérlet- és menetjegykedvezmény viszonyát. Terveink szerint a jövő hét hétfőn, amikor folytatjuk az egyeztetést, ez lesz az egyik olyan téma, mellyel foglalkozni kívánunk.

II.                 Mindkét oldal egyetért azzal, hogy a nappali- és esti, valamint levelező elkülönítés nem utal arra, hogy az oktatással kapcsolatban hol húzandó meg az állami szerepvállalás. Éppen ezért a kedvezmény átalakításánál mindkét oldal nyitottságot mutatott arra, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a mai kicsit mesterséges elkülönítést  abba az irányba fejlesszük tovább, hogy az állam ilyen jellegű anyagi szerepvállalása az első diploma megszerzéséhez kötődjön. Azt gondoljuk ugyanis, hogy ez megfelelő társadalmi üzenet abban a tekintetben, hogy nem azok ellen hat, akiknek anyagi körülményei nem teszik lehetővé azt, hogy első diplomájukat nappali képzésben szerezzék meg, így ezt a fajta vitát orvosolni képes.

III.               Az egyéb utazási relációk: Ismeretes, hogy a felsőoktatás körében a kormányoldali javaslat arról szólt, hogy ezeket az utazásokat a lakóhely és az oktatási hely közötti utazásokra kedvezményezi, egyéb viszonylatokban az állami kedvezmények rendszeréből kivonja. E tekintetben nagyon sok ötlet, felvetés érkezett ide, mi magunk is hoztunk ilyeneket, mert mi is egyeztettünk – többek között – a MÁV-val abban a tekintetben, hogy milyen módon lehet ebben a mai életkor bázisú üzletpolitikai kedvezményüket kiterjeszteni erre a körbe. Korai lenne ma még azt mondanom, hogy ebben akár mértéket, akár technikát illetően megegyeztünk volna, de egyetértettünk abban, hogy  egyéb utazási viszonylatokban a rendszer abba az irányba mozdítható, hogy valamilyen technikai megoldással – elsődlegesen – ne az államilag finanszírozott kedvezmények köréből  biztosítsuk ennek a korosztálynak az utazási kedvezményeit  a teljes árú jegyhez képest.Ma is létezik ez a 26 év alatti – hétvégén igénybe vehető – 33 százalékos kedvezmény, azt gondoljuk, hogy iránynak jó elv ebből kiindulva lépegetni. Korai lenne ma még azt mondanom,  hogy eljutottunk egy olyan állapothoz, amely már egy megegyezéses állapotnak lenne tekinthető.

A három irány – gyakorlatilag tehát – a bérlet- és jegyek közötti különbség; az első diplomához kötés; s hogy mit tegyünk az egyéb, nem lakóhely – oktatási hely között történő utazásokkal. A Hallgatói oldal egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amely arra irányult, hogy válasszuk szét időben ezen intézkedéseknek a bevezetését. Az ő javaslatuk az, s nyílvánvalóan mi is így gondoljuk, hogy most májustól egy viszonylag egyszerű változtatást tegyünk a rendszerben, egyezzünk  meg egymással a felsőoktatási diákbérletek kedvezményének mértékében, illetve a menetjegy-kedvezmények mértékében, s a másik két szempontú továbbfejlesztés:  a kedvezmények első diplomához való kötése, illetve a lakóhely – oktatási hely közötti- és egyéb irányú utazások szétválasztására megfelelő időt szánjunk, és úgy, ahogy a kormányhatározat egy másik pontja beszél is arról, hogy milyen átalakítási feladatokat kell elvégeznünk 2007. folyamán, ennek céldátumául tűzzük ki 2008. január 1-ét.  Azt gondolom, hogy amennyiben az I. pontban meg tudunk állapodni, s a 2007. évi Költségvetés szempontjából fenntartható lesz a bérlet- és jegykedvezménnyel kapcsolatos megálapodásunk a jövő héten, akkor a Tárca részéről erre nyitottságot tudunk tanusítani, hogy ezeket a komplexebb átalakításokat egy hosszabb egyeztetés eredményeképp szűrjük meg.  Nagyon sok oktatáspolitikai-, társadalompolitikai- és szociálpolitikai szempont vetődik fel,  amelyek nyílvánvalóan túlmutatnak a Gazdasági- és Közlekedésügyi Tárca döntési kompetenciáján, többek között a mai egyeztetésen kiemelt szempontok. A tankötelezettségre vonatkozó felvetések körében azt nyugtáztuk, hogy nem tudunk továbbmenni abba az irányba, hogy a  tankötelezettség tényéből következtethető-e az, hogy mindenkinek ingyenesen jár a közlekedés. Ez eddig nem következett, értelemszerűen, hiszen a közlekedési Tárca a közlekedés finanszírozásáért felel, de úgy gondoljuk,  hogy ezt a kérdést megfelelő helyre kell utalni: az Országos Közoktatáspolitikai Tanács elé, azt szeretnénk, hogy e kérdéssel az Országos Közoktatáspolitikai Tanács érdemben foglalkozzon.  Továbbá ismeretes,  hogy  a közalkalmazottak és a köztisztviselők tekintetében a javaslatuk évi 12 igénybevételre, vagyis havi egyszeri igénybevételre ad lehetőséget 50 százalékos jegy vásárlása tekintetében – eddig ez korlátlan volt. Egy kormányrendelet kizárta a munkábajáráshoz való igénybevételt az alkalmazotti körből.

***   ***   ***

INTERJÚ A GAZDASÁGI- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁRÁVAL, HELSMANN BALÁZZSAL A 2007. JANUÁR 11-ÉN A FOGYATÉKKAL ÉLŐK SZERVEZETEIVEL TÖRTÉNT, FOGYATÉKOSOKNAK JÁRÓ  KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYEZTETÉSRŐL

(Riporter: Ruzsa Viktor.

A vágatlan hanganyag szöveges változata)

R.V.: 

-         A múlt hét folyamán értesültünk arról, hogy a Fogyatékossággal Élők Szervezeteivel egyeztettek a közlekedési kedvezményekről. Pár szóban, vagy pár mondatban legyen olyan kedves meséljen arról, hogy pontosan mi hangzott el ezen az egyeztetésen! Azt hallottuk, hogy eredménnyel zárult az egyeztetések első szakasza.

H.B.:

-         A mostani kedvezmény-változtatásoknál és a rendszer egységesítésénél igyekeztünk felderíteni minden olyan anomáliát, amely a korábbi rendszerben, kedvezményekben benne volt. Ahány féle szolgáltató, ahány tarifatábla, annyiféle kedvezményt nyújtott a fogyatékkal élők számára, ráadásul egyes csoportjaik között is jelentős különbségeket tett.  Éppen ezért a mostani változtatásoknál, melyek egyik üzenete az volt, hogy egyszerűsítsünk, tegyük a rendszert átláthatóbbá,  és olyan társadalmi üzeneteket közvetítsünk, hogy ha egy kedvezményezett csoportot  kedvezményekkel dotálunk,  akkor ezt miért tesszük, most éreztük elérkezettnek az időt arra, hogy a fogyatékosügyet a helyére tegyük.

R.V.:

-         Értesültünk arról, hogy nem mindenki egyformán részesül ebben a kedvezményben, példának okáért: volt egy hír, amely arról szólt, hogy a mozgáskorlátozottak kevésbé számíthatnak kedvezményre, mint például a látássérültek. Állítólag ezt azzal indokolták, hogy a látássérültek súlyosabb fogyatékossággal élnek. Miből gondolják azt, hogy egy látássérült, egy vak, vagy egy gyengénlátó súlyosabban fogyatékos, mint egy mozgássérült, aki  lehet, hogy egyáltalán nem tud közlekedni, vagy egyáltalán nem, vagy csak segítséggel tud bejutni egy nem akadálymentesített közintézménybe?

H.B.:

-         Amit Ön feltett kérdésként, azok a jelenlegi rendszerek. Amit pedig mi szeretnénk, az épp ennek a különbségtételnek a megszűntetése.

R.V.:

-         Tehát gyakorlatilag akkor mindenki ugyanolyan mértékű kedvezményt kapna…

H.B.:

- Pontosan, ez a lényege az egész fogyatékosügyi egyeztetésnek, a fogyatékkal élőkkel történő egyeztetésnek, hogy  ezt a fajta anomáliát, amely – azt gondoljuk, hogy – társadalmilag vállalhatatlan, hogy mitől rászorultabb egy látáskorlátozott, mint egy mozgáskorlátozott ember, ezt az anomáliát igyekeztünk teljes mértékben kiküszöbölni,  és mindegyik érintett réteg számára ugyanazt a nagyon magas, egyébként mindegyik kedvezmény közül a legmagasabb kedvezménykategóriát biztosítani, tehát mindezen érintetti kör számára biztosítjuk a 90   %-os mértékű kedvezményt, azt, amelyet korábban csak a látáskorlátozottak számára biztosított a helyközi közlekedés. Tehát éppen az történt a módosítások során, hogy le kívántunk számolni ezzel a korábbi gyakorlattal, amely különbségeket tett. Hála az égnek, megszületett – azt hiszem, tavaly – a rendeleti háttere is, amely a különböző fogyatékos csoportokat definiálja, és  egészen pontosan meghatározza, hogy kit értünk súlyosan fogyatékkal élőnek, legyen az látás-,  halláskárosult, vagy mozgáskorlátozott.

R.V.:

-         Azt is hallottuk, hogy a kísérők a helyközi-, illetve a helyi járatokon kedvezményt kapnak. Jól tudom, hogy a helyi járatokon teljesárú kedvezményt kap minden kísérő?

H.B.:

-         Igen, azonban itt fel szeretném hívni a figyelmet, hogy természetesen a kísérő a kísérés tényére kapja meg ezeket a kedvezményeket, tehát ez nem egy személyhez, hanem egy eseményhez kötött kedvezmény. Természetszerűleg ez azt jelenti, hogy amikor látás-, mozgás- vagy halláskárosult személyt kísér, arra kapja  meg ezt a kedvezményt.

R.V.:

-         Ezt hogyan tudja igazolni? Kell valami dokumentum, vagy igazolvány? Hiszen ezt bárki mondhatja, hogy kísér egy látássérültet, és ideiglenesen lehet, hogy meg is teszi, de hogyan tudja ezt igazolni, hogy ne legyen ebből visszaélés? Hogyan fogják tudni ezt korrigálni, illetve kiküszöbölni?

H.B.:

- Mivel itt konkrét eseményhez kötődik a kísérés ténye, ezért  - azt gondoljuk, hogy – a visszaélések száma minimalizálható, tekintettel arra, hogy maga a  fogyatékkal élő tudja azt igazolni, hogy „igen, ő velem van, ő az én kísérőm”,  tehát e tekintetben túlzottan komoly adminisztráció szükségét nem látjuk, hiszen a fogyatékkal élők a saját igazolásukkal tudják igazolni azt, hogy  nekik olyan a fogyatékuk, hogy jogosultak kísérő igénybevételére, és ugyanakkor egy vagy két kísérőre, mert sajnos   bizonyos szellemi fogyatékkal élőknél ez nem is egy, hanem két kísérőt jelent  az egyébként hatályos jogszabályok alapján is,  tehát ők maguk tudják ezt igazolni saját dokumentumukkal, hogy jogosultak ilyen kedvezményre, kíséretre,  és akár egy egyszerű rámutatással is meg tudják mutatni saját kísérőjüket a vonaton, vagy az autóbuszon, hogy ő az én kísérőm. Tehát nem hiszem, hogy  erre külön kísérőigazolványokat kellene bevezetni.

 R.V.:

-         Tehát tulajdonképpen akkor az a legcélszerűbb megoldás, hogy ha a sérült ember maga megy el jegyet vásárolni kísérőjével, és akkor bemutatja, hogy ő az én kísérőm, és ő jogosult a kedvezményre.

H.B.:

-         Igen. Azt gondolom, hogy el kell különítenünk a jegyvásárlás tényét az utazás tényétől, hiszen maga az ellenőrzés az utazás során történik,  nyílván a jegyvásárlás során is  természetszerűleg kétszeres ellenőrzés van a rendszerek többségében, de mindenképpen azt gondoljuk, hogy  nyílvánvalóan itt az utazás az ellenőrzés elsődleges helye.

R.V.:

- A Civil Rádió hallgatói közül – akik nagy    számban sérültek, mivel egy olyan műsorban beszélgetünk, melyet sérült emberekről, illetve nekik készítünk -  ha  valahol érdeklődni szeretnének  a kedvezményeket illetően, illetve majd a folytatás kapcsán  még milyen további kedvezmények lépnek életbe, akkor hol tudják ezt megtenni? Tudna-e egy webcímet vagy egy telefonszámot mondani?

H.B.:

-         Természetesen. A Gazdasági- és Közlekedésügyi Minisztériumnak a  Közszolgáltatás-szervezési Főosztályán tudnak további tájékoztatáshoz jutni,  és a http://www.gkm.gov.hu honlapon keresztül tudnak tájékozódni egyébként az egész egyeztetési folyamatnak az eseményeiről.

R.V.:

-         Mikor várható a folytatás?

H.B.:

- Mi azt gondoljuk, hogy úgy álltunk fel a múlt héten ezekkel a szervezetekkel, hogy formális egyeztetésre nincs már szükség a január végéig terjedő időszakban,  nyílvánvalóan most a január végéig tartó egyeztetési folyamatok eredményét fogjuk visszamutatni a   Kormány számára,  hiszen egy kormányhatározat alapján vittük végig ezt az egyeztetést, illetve visszük végig ezt az egyeztetést, illetve ezt követően  konkrét kormány- illetve miniszteri rendeletek előkészítése során fogjuk őket felkérni arra, hogy azon szempontok alapján véleményezzék, amelyekben most megállapodtunk egymással.

R.V.:

-         Köszönöm szépen, végezetül: Tervben van a négyes metró, illetve a kettes metró további felújítása. Ígéreteket kaptunk arra, főképp a mozgáskorlátozottak szervezetei, hogy akadálymentes lesz a felújított metróvonal. Ezzel kapcsolatban mikorra várhatók fejlemények, illetve mikor lesz erről egyeztetés, sajtótájékoztató?

H.B.:

-         A négyes metró építése fővárosi beruházásban zajlik, tehát a négyes metróval kapcsolatos egyeztetéseket a Fővárosi Önkormányzatnál kéne kérdezni, tehát én nem tudom megmondani, hogy a négyes metró beruházását a Főváros hogyan szervezi, és mikor és hogyan történnek ezek az egyeztetések, mindenképp a Fővárosi Önkormányzatnál kéne érdeklődni.

R.V.:

-         … És a kettessel kapcsolatban?

H.B.:

-         Az is ugyanez, ezek mind szintén önkormányzati beruházások…