Májusi eső aranyat ér(ne), ugye De hát sajnos ez egyelőre aligha mondható el, szárazon és melegen indult a május, ugyanakkor számomra megfűszerezve egy kis hangszálgyulladással, amelynek következtében kedd estére fokozatosan kezdtem berekedni, szerdán délelőtt még dolgoztam telefonos munkahelyemen, majd délután apai Nagymamámhoz mentem, ám mire odaértem, teljesen elment a hangom. Így e hét csütörtökre és péntekre két nap szabadságot kértem, mondván, most Pünkösd hétvége jön, ennek következtében legközelebb csak kedden kell dolgozni, addigra meg talán rendben jövök.
Szerencsére már péntek este az antibiotikumoknak hála kicsit jobb lett a helyzet, már telefonon tudtam beszélni Édesanyámmal, tegnap pedig igaz, nem sokat de dolgoztam is kicsit. Egy újabb érdekes rendezvényen voltam, melynek a Syma Sport- és Rendezvénycsarnok adott otthont idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg az Esélyegyenlőségi Napokat. E kétnapos rendezvénysorozat idén május 9-én pénteken és 10-én szombaton zajlott. Az első nap inkább szakmai konferenciákon, előadásokon vehettek részt azon érdeklődők, akik szeretnék kicsit jobban megismerni a sérült, fogyatékossággal élő emberek világát, tegnap pedig inkább a magas színvonalú kultúráé, a felhőtlen szórakozásé, a művészeteké volt a főszerep a Syma Csarnok nagyszínpadán. Én ugyan tegnap jártam a helyszínen, de találkoztam néhány olyan emberrel, aki pénteken is ott volt, így jónéhány embert sikerült megszólaltatnom, akik szívesen adtak interjút a Civil Rádió számára, azon belül is Handycap című műsorunknak. Beszélgettem többek között a szombat délután fellépő Roll Dance kerekesszékes, gördülő tánccsoport koreográfusával, mely együttes speciálisan kidolgozott tánckoreográfiákat adott elő, és ad elő már jó 9 éve, egész pontosan 1999. májusa óta, kerekesszékkel ezzel a világon egyedülálló műfajt teremtve. De beszélgetőtársam volt még egy régi kedves sorstársam, Kisnémedi Varga Pál nóta- és táncdalénekes, akivel annak idején még 1996 2000. között a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesti és Pest-megyei Szervezetében működő egyik amatőr zenekarában ismertem meg, mely zenekarban billentyűs hangszereken játszottam (véletlen találkoztunk, miután a Roll Dance produkciója után ismerős hangra lettem figyelmes igen, ő volt, ráadásul olyan jól sikerült a beszélgetés, hogy meghívtam őt soron következő Fillagória adásunkba, május 14-ére egy kötetlen stúdióbeszélgetésre), valamint régi kedves Barátom, Kollégám, Bratkó József és felesége, Földesi Ágota, Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Elnöke, és még sokan mások, pl. sérült emberek részére gyártott, forgalmazott segédeszközök gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek képviselői, akiknek nevét és hangját egyik soron következő Handycap adásunkban hallhatják Hallgatóink. Egyelőre még magam sem tudom, milyen lesz a műsor kimenetele, mert több, mint kétórás hangzóanyagból készítek majd el egy negyedórás kis beszámolót Pünkösd lévén két teljes napom lesz rá. S már szinte el is felejtettem azt a csúnya hangszálgyulladást, habár azért még volt némi rekedtség hangomban.
