A kerekesszékkel élő emberek életmódjának javítását tűzte ki célul Nagy Emese, aki korábbi gyógytornász és life-coach ismereteit ötvözi a Hátrányok Dacára Alapítvány eddigi sport alapú rehabilitációs programjával. A 34 éves szakember az aktív kerekesszék nyújtotta lehetőségeket szeretné minél szélesebb körben megismertetni az érintettekkel, segíteni a szék használatának elsajátítását. A program fontos részét képezi a folyamatos kapcsolattartás a kerekesszékkel élőkkel és családjukkal – az alapítvány életvezetési tanácsokat nyújt a mindennapi akadályok leküzdésében, segíti a munkahelyi visszailleszkedést, és nem utolsósorban érzelmi támogatást ad a családnak a megváltozott életkörülmények elfogadásához, az önálló élet kiteljesítéséhez. Emese célja, hogy az általa elindított és megerősített program a "Többet érsz" egy éves támogatását követően már a saját lábán is megálljon, és hosszú távon támogassa az aktív életet élni kívánó kerekesszékeseket. Az egykori zánkai úttörőtábor területén immár több éve egy teljesen akadálymentesített környezetben lévő tábor áll, melyben minden évben van lehetőség néhány kerekesszékes nyaraltatására, egy szervezett életmódtábor keretében - idén sem volt ez másképp, szeptember elején. A résztvevők, akik közt sok régi, mondhatni, törzsvendég van, egy egyhetes időtartamú táborban naponta különféle gyógyterápiás foglalkozáson vehetnek részt, gyógytorna, különféle ügyességi játékok, labdajátékok, szabadidős programok várták, várják őket a tábor időtartama alatt. Remélhetőleg e program jövőre is megrendezésre kerül - de az Alapítvány jelenleg főképp saját magára számíthat, most különböző pályázatok útján próbálnak meg anyagi erőforrásokat szerezni újabb és újabb programjaik megvalósítására.  Természetesen a segíteni szándékozókra is számítanak, minden, velük  kapcsolatos információt a http://hdac.try.hu honlapon találhattok meg.

Ezen a hétvégén immár 18. alkalommal zejlott a "Wekerlei Napok" című rendezvénysorozat Budapest egykori munkásnegyedének, a 2008-ban megépülésének századik évfordulóját ünneplő Wekerle telep Főterén.   

A háromnapos rendezvénysorozat idején több hazai  előadóművész, zenei- és táncegyüttes szórakoztatta a nagyközönséget, emellett pedig a Főtéren igazi vásári hangulat volt, különféle vásárosok kinálták saját maguk készítette portékáikat, pl. népzenei hangszerkészítő kínálta hangszereit, mint pl. nádból faragott sípokat, békacsalogatót, vagy agyagból készült körtemuzsikát.

A mai nap pedig – a rendezvény zárónapjaként, s mondhatjuk, fénypontjaként – a tolerancia, a szolidaritás jegyében tellt.   Romhányi András, e rendezvény szervezője úgy gondolta, hogy most az idén legyen ez a nap a Szolidaritás  napja –  így kívánták Kollégái segítségével felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy minden ember egyenlő. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a fogyatékossággal élők élethelyzetének, így a látás-, hallás-, mozgás- és értelmileg sérült emberek mindennapjainak bemutatására. Volt kihelyezett „mini Ability park”, ahol az érdeklődők kipróbálhatták a kerekesszékben való közlekedést, akadályokat kerülgetve, illetve még emellett különféle ügyességi feladatokban, játékokban is részt vehettek, pl. az akadálypályán véletlenszerűen elhelyezett, fejtetőre állított zsámolyokba színes kuglibábukat  kellett beledobniuk, természetesen kerekesszékből. A „Motiváció” Mozgássérülteket Támogató Alapítvány sátrában ezúttal látássérültek is voltak,  az érdeklődők pedig  bekötött szemmel különféle logikai játékokat játszhattak, illetve illatmintákat tartalmazó üvegcséket kaptak, melyeknek illatát fel kellett ismerniük – ez nagyjából sikerült is. Emellett a „Vigyázó Szemek” – Kutyával az Emberért Alapítvány jóvoltából az érdeklődők bekötött szemmel vakvezető kutyák segítségével  közlekedhettek is egy rövid szakaszon, amely szakasz természetesen nem volt elkerítve, elkülönítve a rendes betonutaktól, így a többi járókelő között kellett megtenniük a kb. 2-3  perces rövid sétát úgy, hogy a kutya gazdája hosszú pórázon, mint egyfajta „kantáron” fogta a kutyát, miközben az érdeklődő bekötött szemmel, bal  kezében a hámot foghatta a kutyával.  A kiképzés tehát ezúttal a már egyébként jól kiképzett kutyákat tette próbára, akik jól tűrték a megpróbáltatásokat, hogy ez idő alatt talán több ember fogta a rajtuk lévő, s egyébként kizárólag a gazda által fogott hámot, mint ahánnyal valaha életükben, még kölyökkorukban, a kiképzés 6-8 hónapja alatt találkoztak.    Külön öröm volt számomra, hogy a Civil Rádió tudósítójaként részt vehettem e rendezvényen, Romhányi András és Kolléganője, Horváth Mariann jóvoltából, meghívásukra, s  három járókelő, részt vevő, köztük két gyerek is mesélt mikrofonom előtt az első élményekről, benyomásról, miután eme szituációs játékokat kipróbálták. Utóbbi kettő természetesen szülei engedélyével, hozzájárulásával, hogy aztán a mai eseményről készült riport egy szeptember végi, valószínűleg e hónap utolsó péntekén elhangzó „Handycap” adásunkba kerüljön.

A Pannon Példakép Alapítvány tizenkilencedik alkalommal hirdette ki díjazottait. A példaképeket minden negyedévben egy-egy megjelölt témához kapcsolódóan, meghatározott szempontrendszer alapján választják ki. Az Alapítvány Kuratóriuma 2009 harmadik negyedévében olyan jelölteket keresett, akik aktívan tesznek azért, hogy a magyarországi hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat bekapcsolják a többségi társadalom életébe. Példaképpé választották Czeizel Barbarát, a Korai Fejlesztő Központ vezetőjét, Derdák Tibor tanár-szociológust, illetve Dombi Gábor civil érdekvédőt.

Az integráció a 21. századi társadalom egyik legfontosabb és egyben legnehezebb feladata, hiszen a többségi társadalomtól való elkülönülés - országonként ugyan változó nagyságrendben - a lakosság számottevő részént érinti, faji, földrajzi, gazdasági, kulturális vagy egészségügyi alapon. Az érintettek integrációjának tevékeny segítése a társadalom minden tagjának feladata, szem előtt tartva, hogy az integráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. A Pannon új Példaképei mindennapi tetteikkel, kitartásukkal ebben szolgálnak követendő példaként.

A Pannon által 2004-ben életre hívott Példakép Alapítvány negyedévente díjazza azokat, akiknek a tevékenysége példaként szolgálhat a magyar társadalom, illetve annak tagjai számára. A díjazottakat az alapítvány kuratóriumának tagjai választják ki a lakosság által jelölt személyek közül, akik annyiban különböznek a hétköznapi emberektől, hogy kitűzött céljaikat kitartással, példamutató elszántsággal, fáradtságot nem ismerve megvalósították. A Pannon Példakép Alapítvány a példaképek munkáját fejenként 1 millió forinttal is támogatja.

Megtisztelő érzés volt számomra, hogy a Civil Rádió tudósítójaként meghívást kaptam   a 2009. szeptember 7-én este 19 órakor kezdődő rendezvényre, melyre a Pannon újonnan átadott törökbálinti székházában került sor, a rendezvény háziasszonya a Magyar Televízió munkatársa, Weiszer Anita volt. Legyetek Ti is ezen ünnepi alkalom részesei!

Sok szeretettel gratulálunk és további eredményes munkát a jövőben is mindhármuknak!

Hamarosan természetesen bővebben is megismerkedhetnek Hallgatóink valamennyiükkel a páros hét szerdánként este 20:00 órakor jelentkező "Fillagória" című műsorunk soron következő adásaiban, valamikor még az ősz folyamán.

Ezen a hétvégén, szombaton, szeptember 5-én utolsó szabadtéri összejövetelét tartotta a Vakbarát Klub. A következő hónaptól már nem a Vakok Kertjében, és nem biztos, hogy mindíg, minden hónap első szombatján kerül megrendezésre az összejövetel, hanem ahogy éppen sikerül megegyezni a Szövetséggel, illetve, amikor szabad termet tudnak biztosítani, illetve a nagytermet biztosítani tudják számunkra. Ez még egyelőre a jövő zenéje.   A most szombati   baráti összejövetel délután háromra volt meghírdetve - de az eddigiekkel ellentétben már nem voltunk 50-en, 60-an, mint korábban, hanem mostmár talán mindösszesen 15-en voltunk. Köszönhető volt ez talán az előző éjjel tomboló, jégesővel kísért  szélviharnak, amely talán alaposan elijesztette  a környékről az embereket, s csak a bátrabbak - köztük jómagam - meréskzedtek, merészkedtünk ki a Városligetbe, noha délutánra már nyoma sem volt viharnak, szép, napsütéses koraőszi idő volt, csak a hűvöskés szél fújt élénken. Péterék már nem is hoztak komoly hangtechnikát, szintetizátort, csak egy laptopot egy pár aktív hangfallal, így azon szólt a kellemes háttérzene, s kötetlen beszélgetés, baráti sörözgetés zajlott. Nem sokkal fél hét után pedig mindnyájan elindultunk hazafelé - én viszonoztam Judit múltkori meghívását, amikoris még a Havanna lakótelepi Crystal-buli után én mentem fel hozzá, vagyis ő hívott fel magához, s egy jót beszélgettünk vagy másnap hajnal fél háromig - most viszont én hívtam fel őt hozzám, s beszélgettünk egy jót, igaz, csak este tízig, mivel hazavárták.

Szeptember 6-án vasárnap pedig apai Nagymamámhoz mentünk Hugommal.

S mivel szombaton névnapom volt, így Katától (és vőlegényétől, aki most nem tudott eljönni, mert hétvégén is dolgozott) egy üveg vörösbort, Nagymamámtól pedig egy kék és egy szürke hosszúujjú pólót kaptam.

Szeptember 2-i "Fillagória" adásunkban folytattuk a kéthete megkezdett sorozatunk, melyben a Vodafone Magyarország Alapítvány által létrehozott, támogatott "Többet érsz" program eddigi nyerteseit mutatjuk be Hallgatóinknak. Ezen az estén vendégem a stúdióban Pálfi Annamária újságíró-szerkesztő volt.

 Pálfi Annamária az Oltalom Karitatív Egyesület formabontó kiadványát, a Csillagszálló kulturális utcalapot szeretné hazánkban ismertebbé és elfogadottabbá tenni, ezáltal pedig a hajléktalanok életét, kapcsolatfelvételét és társadalmi elfogadtatását segíteni. Rendezvény-, kiállítás- és kulturális szervezői, szerkesztői gyakorlatának, valamint a kulturális és oktatási területen szerzett kapcsolatrendszerének köszönhetően Annamária sokat segíthet a lap ismertségének növelésében. A Csillagszálló kulturális utcalap célkitűzése többrétű: segíteni kíván a hajléktalanokon, közel szeretné hozni a szépirodalmat a tömegekhez, illetve az ismert magyar szerzők mellett a még ismeretlen, de tehetséges szerzőknek is publicitási lehetőséget kíván biztosítani.

A lapot több hazai lapterjesztő is méltán elismeri, így mi mást is kívánhatnék Annamáriának, mint további elismeréseket és sok energiát, további kitartást szeretettel.

2009. augusztus 19-i "Fillagória" adásunkban egy új sorozatot indítottunk útjára. Az egyik - nemzetközi - mobilszolgáltató, a Vodafone által 2003-ban létrehozott Alapítvány támogatásával 2008-ban induló "Többet érsz" program nyerteseit kezdtük el bemutatni Hallgatóinknak - elsőként Domszky Zsófiát, aki e program nyerteseként a Mosoly Alapítványnál tevékenykedik, az Alapítvány programfelelőseként. Zsófi már középiskolás korában elhatározta, hogy - mivel érdekli a gyermekek viselkedése, problémáik - gyógypedagógus szeretne lenni, álmait - úgy tűnik - sikerült is megvalósítania, középiskolai tanulmányai után elvégezte az akkor még Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolát (ma ELTE Bárczy gusztáv Gyógypedagógiai Kar). Miután ismeretsége révén hallott e programról, jelentkezett, mivel úgy gondolta, szívesen foglalkozna problémás, tanulási nehézségekkel kűzdő, hiperaktív gyermekekkel, akiknek problémáit művészetterápiás - főképp zenei - foglalkozások segítségével enyhítené. Ezáltal új kezdeményezést indított el a később őt foglalkoztató Mosoly Alapítványnál. E programban való részvétel feltétele az, hogy  a pályázó korábban semmilyen civil szervezet kuratóriumában vagy felógyelőbizottságában nem tölthetett be semmilyen tisztséget sem, illetve, hogy az általa végzett tevékenység az adott civil szervezetben valami új tevékenység legyen. A közel egy órás stúdióbeszélgetést  itt hallgathatod meg.

Alább a Vodafone Alapítvány "Többet érsz"  programjának hivatalos bemutatóanyagát, az ide vonatkozó sajtóközleményt olvashatjátok.

*** *** ***         *** *** ***         *** *** ***

Domszky Zsófia beszámolói az év folyamán 

Domszky Zsófia - Bemutatkozó kisfilm

Néhány elért eredmény:

- Megújítottuk az Alapítvány kiválasztási rendszerét. A korábbi kiválasztási módszer nem volt hatékony a terapeuták kiválasztásara. Felkértem Klein Sándort, a nemzetközileg is elismert munkapszichológust, hogy segítsen az új rendszer kidolgozásában. Az új rendszerben a terapeutákat csoportvezetési helyzetben próbáljuk ki, és egy egységes szempontrendszer alapján figyeljük meg. Az októberben induló csoportok vezetőinek kiválasztása már e szerint történt.

- Bővítettük az Alapítvány programkínálatát és módszertani palettáját. Az én alkalmazásom tette lehetővé, hogy a Mosoly Alapítvány beindítsa komplex családi művészetterápiás programját, Budapesten és Győrladaméron. A Többet Érsz program révén az Alapítvány, hogy olyan célcsoportoknak is segíthetett (onkológiai betegségből gyógyuló gyerekek, fogyatékkal élők), amelyekkel korábban nem dolgozott, másrészt új módszerek fejlesztését is lehetővé tette (pl. Kokas zeneterápiás módszer kombinálása drámaterápiával). A Debrecenben működő, halmozottan sérült és gyengén látó gyermekek művészetterápiás csoportja 3 lovas és 2 subaqualis terápiával bővítettük. Az elmúlt fél év során több önálló járásra képtelen gyerek járásképe olyan mértékben fejlődött, hogy már csak kis segítséget igényelnek.

- Bővítettük az Alapítvány kapcsolati körét. Az Alapítvány ismertségének növelése hozzájárul a működéséhez nélkülözhetetlen támogatói kör kiszélesítéséhez. Szakmai kapcsolatainak bővítésével magasabb szintű terápiás munkát tud végezni. Október óta több szinten sikerült bővítenem az alapítvány kapcsolati körét: nagy előrelépés volt Klein Sándor bevonása a kiválasztási rendszer megújításába. Sikerült Győr környékén olyan pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal megismerkednem, akik később csoportvezetői, szupervízori munkát vállaltak az alapítványnál, így  új komplex művészetterápiás programunkkal a rászoruló gyerekeket abban a régióban is el tudtuk érni. A szakmai monitoring rendszer része a szupervízió megszervezése, így segítséget jelent a nevelési tanácsadókban dolgozó szakemberekkel korábban kialakított kapcsolatom. Az alapítvány és a művészetterápiás eljárások ismertségét növelték egyrészt a Többet Érsz pályázattal kapcsolatos média szerepléseim, másrészt a programok kapcsán általam szervezett média megjelenések (pl. a Budai Gyerekkórházban folyó tevékenységünket bemutató sajtótájékoztató).

Az egyes programok szervezése kapcsán kiterjesztettem az alapítvány kapcsolati rendszerét ismert színészekre, énekesekre, sikeres sportolókra is (pl. Kiss Tibor – Quimby, Csonka András, Fábián László), akik nemcsak a gyerekeknek és családoknak szereznek felejthetetlen élményt, de az alapítvány ismertségét is növelik, és formálják a róla kialakított képet.

Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében és szakmai fejlődésünkben jelentős esemény volt a birminghami művészetterápiás központban tett 17 napos látogatásunk, melyet én szerveztem. Sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk több angol drámaterapeutával, zeneterapeutával, képzőművészet-terapeutával, valamint a BCAT központ vezetőjével, Angela Fenwickkel.

- Az Alapítvány honlapját formailag és tartalmilag is fejlesztettük. Programfelelősként feladatom az általam szervezett programokról hírt adni az alapítvány honlapján. Az előkészítési fázisban ez azért fontos, mert tájékoztatást ad a szülőknek, hogy milyen problémával küzdő gyerekeknek indítunk csoportot. Futó programjaim sikeréről is rendszeresen beszámolok. Előfordul, hogy már futó programra jelentkeznek családok, illetve szakemberek is gyakran megkeresnek minket azzal, hogy a honlapon olvastak a programokról és szeretnének csatlakozni hozzánk.

Idén januárban készült el az új Mosoly honlap, melynek tartalmát és formáját közösen határoztuk meg.

-A programot szakmai konferenciával zárjuk majd, a tapasztalatokat egy szakmai kiadványban összegezzük 2009 őszén.A Mosoly terapeutákon kívül részt vesznek majd azok a civil szervezetek, amelyekkel a jövőben a Mosoly Alapítvány szorosabbá szeretné fűzni a kapcsolatait, valamint ezeknek a szervezeteknek a lehetséges együttműködő partnerei. Távolabbi célunk egy jól működő szakmai hálózat létrehozása a területen. A létrejövő hálózatban könnyebben áramolhatnának az információk a nemzetközi együttműködésekben szerzett tapasztalatokról is.

A módszertani kiadványt a konferencia idejére készítjük el a komplex program során alkalmazott módszerekről és azok eredményéről. Ez minden résztvevő számára elérhető lesz.

Mit takar a „Többet érsz” program?

A „Többet érsz” program lényege lehetőséget adni egyének számára, hogy az általuk fontosnak tartott, a társadalom érdekeit szolgáló feladatoknak szentelhessék magukat egy éven keresztül.

A program a Vodafone Csoport Alapítvány izgalmas jótékonysági kezdeményezése, melyet a mobilszolgáltató által létrehozott alapítványok működtetnek saját országukban. A programot a Vodafone Új-Zéland Alapítvány indította el 2002-ben „World of Difference” néven, majd Ausztrália, Hollandia és Írország is bevezette. Az eredményeket és a kezdeményezés szemléletformáló hatását látva egyre több ország döntött úgy, hogy elindítja a programot, így 2008-ban Magyarország mellett további 13 Vodafone-os országban juthattak ilyen különleges lehetőséghez a kiválasztott pályázók.

A 2008-as „Többet érsz” kampány négy hazai nyertese által megvalósított programok mind a szervezetek, mind az egyének életét nagyban megváltoztatták. A 2008-as program sikerén felbuzdulva a Vodafone Magyarország Alapítvány 2009-ben újra meghirdeti „Többet érsz” pályázatát.

Nyílt pályázati rendszerben választjuk ki azokat a nyerteseket, akik vállalják, hogy szaktudásukkal egy éven keresztül segítik az általuk kiválasztott nonprofit szervezet munkáját. A nyertes foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket a Vodafone Magyarország Alapítvány állja.

Ismert embereket kérdeztünk a „Többet érsz” programról

Dr. Kemény Dénes, Szujó Zoltán, Krizsó Szilvia, Miklósa Erika, Karafiáth Orsolya, Machán Frigyes Nesta és Varga Dániel mondja el, hogy kinek, hol és mit segítene, ha lenne rá egy teljes éve, hogy megvalósítsa terveit - ahogy a program sikeres pályázói számára ez idén is lehetővé válik a „Többet érsz” keretében.

Az ismert személyekkel forgatott kisfilmet itt láthatjátok.

Ki pályázhatott?

Minden nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki úgy érzi, munkájával segíteni tudná egy Magyarországon működő civil szervezet tevékenységét, és ennek módját egy programban össze tudja foglalni.

Olyan egyének jelentkezését vártuk, akik

  még nem dolgoztak a kiválasztott szervezetnél, teljesen új· tudást vinnének a szervezetbe

  a jelentkezés benyújtásának időpontjában nem töltenek,· vagy az ezt megelőző egy évben nem töltöttek be tisztséget a Pályázatban megjelölt Szervezet Felügyelő Bizottságában, Kuratóriumában vagy egyéb vezető szervében.

Milyen területeket érint a program?

A pályázó által megnevezett civil szervezettel szemben elvárás, hogy az alábbi területek valamelyikén tevékenykedjen:

• egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

• szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

• tudományos tevékenység, kutatás

• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

• kulturális tevékenység

• környezetvédelem

• gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

• közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás

• rehabilitációs foglalkoztatás,

• munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.

A pályázó és a szervezet szabadon fogalmazhatja meg célkitűzéseit - amely jelentheti akár a szervezet pénzügyi folyamatainak vagy kommunikációs programjainak szervezését, egy új program bevezetését és koordinálását, vagy akár a célcsoporttal való közvetlen munkát.

Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a programok, melyek valódi igényt elégítenek ki az adott szervezetnél, kiegészítve annak eddigi tevékenységét.

Hogyan történik a kiválasztás?

A beérkező pályázatokat az Alapítvány az Önkéntes Központ Alapítvány segítségével értékeli. Az első fordulóból maximum 30 elődöntős jut tovább – velük és az általuk kiválasztott szervezetekkel telefonos interjút szervezünk. Ez alapján keressük meg azt a legfeljebb 15 legjobb pályázót, akiket személyes beszélgetésre is meghívunk. Az interjúkat követően választja ki a bizottság a végső nyerteseket, lehetőség szerint 7 embert.

Tavalyi nyertesek

Domszky Zsófia pedagógiai, pszichológiai, művészetterápiás tanulmányait, valamint más civil szervezeteknél szerzett korábbi tapasztalatait fogja kamatoztatni a Mosoly Alapítványnál. Zsófia egy hazánkban még újnak számító komplex művészetterápiás programmal szeretné a fogyatékkal élő vagy regresszióban lévő gyermekek fejlődését elősegíteni. A módszert Európában és az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazzák, hazánkban azonban még nem ismerték fel jelentőségét. A módszer fontos eleme, hogy a terápiás kezelésekbe a gyermekeken túl a családokat is bevonják. A programot szakmai konferencia zárja majd, a tapasztalatokat egy szakmai kiadványban összegzik.

 

Pálfi Annamária az Oltalom Karitatív Egyesület formabontó kiadványát, a Csillagszálló kulturális utcalapot szeretné hazánkban ismertebbé és elfogadottabbá tenni, ezáltal pedig a hajléktalanok életét, kapcsolatfelvételét és társadalmi elfogadtatását segíteni. Rendezvény-, kiállítás- és kulturális szervezői, szerkesztői gyakorlatának, valamint a kulturális és oktatási területen szerzett kapcsolatrendszerének köszönhetően Annamária sokat segíthet a lap ismertségének növelésében. A Csillagszálló kulturális utcalap célkitűzése többrétű: segíteni kíván a hajléktalanokon, közel szeretné hozni a szépirodalmat a tömegekhez, illetve az ismert magyar szerzők mellett a még ismeretlen, de tehetséges szerzőknek is publicitási lehetőséget kíván biztosítani.

 

Legoza Judit az ÉLETFA Önkéntes Központ egyetlen főállású munkatársaként fog dolgozni. Feladata lesz az Észak-alföldi Régióban az önkéntesség népszerűsítése, önkéntesek toborzása, fogadó szervezetek keresése. Célja, hogy a régióban lévő non- és for-profit, önkormányzati fenntartású szervezetek, valamint a helyi lakosság számára minél népszerűbbé, ismertebbé tegye az önkéntességben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, felhívja a figyelmet az önkéntes tevékenység társadalmi hasznosságára. Ennek érdekében települési, megyei és régiós szintű népszerűsítő és tájékoztató előadásokat tervez kulturális rendezvényeken, kistérségi fórumokon, és oktatási intézményekben.

 

Herpainé Márkus Ágnes a közszférában és a piaci szektorban eltöltött évek után döntött úgy, hogy eddig megszerzett tapasztalatát és tudását az elkövetkezendő egy évben civil területen kamatoztatja. Ágnes a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben dolgozott, mint főosztályvezető. A Szociális Innovációs Társulásnál stratégiai fejlesztési programvezetőként egy Szociális Innovációs és Képzési Központot állít fel a Dunántúlon, melynek célja a helyi civil szféra megerősítése, képzése, szakmai hálózat kialakítása, fejlesztő programok beindítása. Ez is egy feltétele annak, hogy a térség roma fiataljai, akiknek életén segíteni szeretne a szervezet, új lehetőségekhez jussanak. A Társulás célja a kirekesztett csoportokkal foglalkozó szakemberek hálózatának kialakítása, ezen szakemberek képzése, illetve a társadalmi segítségre szoruló csoportok számára a leginkább szükséges szolgáltatások és programok kitalálása, megtervezése, elindítása és a működés biztosítása.

 

Idei nyertesek

Benkő Dániel a WWF Magyarország Alapítvány munkatársaként évi 40.000 tonna CO2 kibocsátásának megelőzésén dolgozik majd. Az év folyamán nem csak népszerűsíteni igyekszik a vállalatok, települések és közintézmények felé az energiatakarékosságot, de segítséget is ad számukra az energiahatékonyság növeléséhez. Az így elért eredmények ismertetésével pedig az a célja, hogy újabb közösségeket buzdítson az energiatudatos gondolkodásra. A 25 éves szakember a Szegedi Tudományegyetemen Geográfus-Környezetkutató szakon végzett, 2007-ben pedig az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Klimatológiai szekciójában első helyezést ért el. 

 

A Bozsik Yvette Alapítvány alkalmazásában, mozgás- és táncművészeti terápiás csoportokat vezet down-szindrómával élő, autista, mozgássérült és látássérült embereknek Bóta Ildikó 2009. szeptemberétől. „Munkámmal az a célom, hogy elősegítsem a speciális élethelyzetű emberek alapvető emberi jogának érvényesítését, hogy ők is részt vehessenek szabadidős tevékenységben, és ne csak létfenntartásukra kelljen minden erejüket fordítaniuk.” A fogyatékos emberek táncművészetét támogató munkájáért már Miniszteri Elismerő Oklevélben is részesített szakember az egy éves programot egy nyilvános előadással zárja majd, ahol a fogyatékkal élő emberek tánc- és színművészekkel együtt lépnek színpadra.

 

„Töröljétek le a gyermekkönnyeket, a hosszú eső árt a virágoknak” – ezzel az idézettel kezdte motivációs levelét Gláserné Sedlák Gabriella, a Főváros Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának vezető ápolója. Harminc év szakmai tapasztalattal a háta mögött Gabriella most a Szent László Őssejt Alapítvány munkatársaként szeretne segíteni a transzplantáció előtt álló és azon átesett beteg gyermekeken, illetve családtagjaikon. Célja a családok felkészítése, tájékoztatása, érzelmi és szociális támogatása a műtétet megelőzően, valamint a hazatérő kis betegek otthoni visszailleszkedésének segítése – az otthoni környezet felmérése és szükség esetén átalakítása, a családtagok és a beteg gyermek iskolájának (osztálytársak és nevelők) felkészítése az elkövetkező időszakra, a családorvos tájékoztatása.

 

Mester Attila a Somogy Megyei Minoritás szervezetének alkalmazásában egy éven keresztül a hátrányos helyzetűek digitális felzárkóztatásért dolgozik majd. A végzettségét tekintve pedagógus, kulturális antropológus kutató társadalomtudományi eszközök segítségével méri fel a Somogy megyei kis közösségek szociokulturális hátterét, kommunikációs kultúráját, és ezekhez igazodva egyedi, a közösségre szabott informatikai képzést dolgoz ki és valósít meg. Helyi klubokat és önképző köröket épít ki, melyek fennmaradását éppen az ott elindított, a helyi ismeretekre és igényekre épülő programok biztosítják majd.

 

A kerekesszékkel élő emberek életmódjának javítását tűzte ki célul Nagy Emese, aki korábbi gyógytornász és life-coach ismereteit ötvözi a Hátrányok Dacára Alapítvány eddigi sport alapú rehabilitációs programjával. A 34 éves szakember az aktív kerekesszék nyújtotta lehetőségeket szeretné minél szélesebb körben megismertetni az érintettekkel, segíteni a szék használatának elsajátítását. A program fontos részét képezi a folyamatos kapcsolattartás a kerekesszékkel élőkkel és családjukkal – az alapítvány életvezetési tanácsokat nyújt a mindennapi akadályok leküzdésében, segíti a munkahelyi visszailleszkedést, és nem utolsósorban érzelmi támogatást ad a családnak a megváltozott életkörülmények elfogadásához, az önálló élet kiteljesítéséhez. Emese célja, hogy az általa elindított és megerősített program a „Többet Érsz” egy éves támogatását követően már a saját lábán is megálljon, és hosszú távon támogassa az aktív életet élni kívánó kerekesszékeseket. 

 

„Játszóházat Mindenkinek” – ez a 34 éves szociálpolitikus, szociális munkás szakember, családi tanácsadó és szakújságíró Regős Judit pályázatának címe. A 2008-ban a Családbarát Médiáért díjat elnyerő szakember olyan hálózat létrehozását tervezi, mely a családdá alakulás korai szakaszában, a 0-3 éves korú kisgyermeket nevelő szülők számára nyújt támogatást. A modellértékű programot Judit az Életszeretet – Életöröm Alapítvány támogatásával bővítené országos szintűre, egy „civil-franchise” rendszer formájában, ahol helyi közösségek, az eddigi tapasztalatok és egységes módszertan alapján önmaguk számára szervezhetnének Családi Központokat. Ezzel nem csupán a szülők érzelmi és szociális támogatása (gyermekfelügyelet, művészeti családi foglalkozások, szülői kompetenciát célzó foglalkozások, párterápia, konfliktuskezelés, a család életét segítő tanácsadások stb.) valósulhatna meg, hanem lehetőség nyílna egyfajta munkaerőpiaci reintegrációra is a Családi Központban munkát vállalók számára. 

 

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál dolgozik majd egy éven keresztül Senkár Éva, aki a „Többet Érsz” program döntő beszélgetése előtti napon szerezte meg pszichológus diplomáját az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen. Éva az alapítvány „Fontos vagy!” programjának koordinálását végzi, melynek célja a gyermek- és fiatalkori öngyilkosságok megelőzése. Éva feladata lesz a tanárokat és gyermekeket megszólító iskolai prevenciós foglalkozások kidolgozása, a foglalkozások megtartása és a kortárssegítő képzés kidolgozása, segítők toborzása. A program célja, hogy a kidolgozott módszertan segítségével hosszú távon egy széleskörű képzés indulhasson el, és így csökkenjen a fiatalkori öngyilkosságok száma.  A tapasztalatok bemutatását a kiadványokon túl egy szakmai konferencia is segíti majd.  

 

 

 *** *** ***         *** *** ***         *** *** ***

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A stúdióbeszélgetések és az itt olvasható bemutató anyag az Alapítvány Kommunikációs Ügynökségének munkatársa, Kiss Eszter és az Interjúalanyok előzetes hozzájárulásával, a velük történő egyeztetés értelmében publikus, és hallható lesz majd "Fillagória" című műsorunk honlapján is, a http://fillagoria.atw.hu címen.

Sokszor van úgy, hogy néha menni, váltani kell. Egy másik utat kell választani, egy, az ember számára  kedvezőbbet, mint amin eddig járt. Rádiónk Hírszerkesztője, Juuhász Rita életében most, idén augusztusban érkezett el ez a pillanat –  természetesen  eme döntést több hónapos gondolkodás előzött meg. Rita úgy döntött, idén szeptembertől külföldön próbál szerencsét, ennek oka élete párja, szíve választottja, aki francia. Így Franciaországba, majd valamikor év vége felé Indiába utaznak, ahogy fogalmazott, egyszerűen csak neki a világnak, aztán ha sikerül munkát találnia, akkor lehet, hogy hosszabb ideig maradnak, de még az is lehet, hogy jövő év elején visszajönnek Magyarországra.    Rita augusztus  19-ig dolgozik nálunk, ez alkalomból 13-a, csütörtök estére egy meglepetéspartyt, amolyan búcsúztatót rendeztünk, melyen egy kis ajándékkal, meglepetéssel kedveskedtünk számára. A Rádió vezetősége úgy döntött, hogy egy iphone-nal kedveskedik neki, amelyre előzetesen rögzített , általunk mondott rövid útravaló üzeneteket vettünk fel.  A búcsúztatóra este 18 órakor került sor.  Mindenek előtt Rádiónk Ügyvezetője, Cserháti Ákos köszönte meg Rita áldozatkész munkáját, segítőkészségét, fejezte ki köszönetét a Rita által teremtett jó kapcsolatainkért, majd következett a meglepetés átadása.  Voltunk még néhányan, akik szintén egy-egy ajándékkal köszöntünk el tőle, jómagam egy szál rózsával kívántam neki sok szerencsét további karrierjéhez. Emellett a Hölgyek valamiféle házi készítésű süteménnyel, palacsintával, mi férfiak pedig egy-egy üveg itallal igyekeztünk hozzájárulni az  étel-italkínálathoz. A jó hangulat másik elengedhetetlen kellékéről, a háttérzenéről, régi és újabb pop-rock számokról Nartmann Richárd technikus Kollégánk gondoskodott egy erősítőre kötött laptop segítségével. A jó hangulatú, ám mégis kicsit szomorkás búcsúest nagyjából este 22 óráig tartott, legalábbis sokan akkor kezdtek hazaindulni, jómagam is nem sokkal tíz után indultam, indultunk egyik Kolléganőmmel.

Augusztus 15-én, szombat este pedig ismét találkozhattunk Tibiékkel, ezúttal a Havanna úti sporttelepen rendezett „Havanna-napok” rendezvénysorozat keretében.    Baráti társaságunkhoz ezúttal egy kedves Hölgy barátom, Gery Judit is  csatlakozott, akivel a Vakbarát Klub rendezvényein ismerkedtem meg,  majd több alkalommal Skype-on is beszéltünk, és a múlt hét vasárnap meghívtam őt e koncertre. Délután háromkor találkoztunk a 4-es és a 6-os villamos Wesselényi utcai megállójában, majd egy rövid sétát követően 5 órakor találkoztunk Bertával a 3-as metró Kőbánya-kispesti végállomásánál, ahonnan alig 20 perces út autóbusszal a Havanna lakótelep, a Baross utca, ahonnan alig pár perc séta a sporttelepig. Mikor odaértünk, úgy nagyjából háromnegyed hat tájban, épp egy gyermekműsor vette kezdetét, majd este 8-kor következett a Crystal, ők zárták az estét. A már megszokott, régi slágereik mellett most egy új dal ősbemutatójára is sor került.  A Crystal új, „Gregorian” című – ha a 2008. karácsonyi albumot nem számítjuk, akkor az ötödik – nagylemeze várhatóan idén szeptemberben jelenik meg (de erről hivatalos információ még nincs), erről hallhattuk az első, a „Ne ébressz fel” című, nemsokára videoklipes dalt.  A nagysikerű koncert végén, már útban abuszmegállóhoz, véletlen szembe találkoztunk  egy úrral, aki spontán ránk köszönt, és megszólított minket, kérdezte, hogy hogy tetszett a koncert. Látott minket, ahogy az első sorban táncoltunk. Mint kiderült, ő vilmányi Gábor, XVIII. Kerületi önkormányzati képviselő, a rendezvény szervezője volt. Nem volt hát kérdés számomra, hogy a nevemmel történő bemutatkozáson kívül bővebben is bemutatkozzam, vagyis, hogy megemlítsem neki, hogy a Civil  Rádió önkéntese vagyok, így megadtuk egymásnak elérhetőségeinket, megígérve, hogy feltétlen keressük majd egymást, hogy amikor csak lehet, a Civil rádió hírt adhasson a kerületükben zajló rendezvényekről, segítve ezzel  jóhírnevük erősítését, már csak azért is, mert  az emberekben nagy általánosságban rossz kép alakult ki a környékről, miszerint rossz a közbiztonság, sok a  cigány, a bűnözés. Miközben mindannyian örömmel állapítottuk meg, hogy – ahogy a rendezvény is hűen tükrözte -, jó  hangulatú rendezvény volt, hogy van összetartás, és hogy egyáltalán nem kell általánosítani, sem a cigányokkal, sem egyáltalán a közbiztonsággal kapcsolatban. Hogy  náluk sem rosszabb a helyzet, mint máshol, és  hogy egy ember viselkedése nem etnikai hovatartozásától, származásától függ. Ezen rossz általános  kép szétoszlatását segítheti az, ha Rádiónk hírt ad majd egy-egy sport- vagy könnyűzenei eseményről. Miután vagy jó negyedórát beszélgettünk, a beszélgetést követően Berta egy másik busszal indult hazafelé, mi pedig Judittal, és – az este folyamán szintén hozzánk csatlakozott – Lillával Kőbánya-kispest metróvégállomás felé vettük az irányt, majd a 3-as metróval mi Judittal a Deák-térig utaztunk, Lilla a Gyöngyössy utcáig. Judit nem lakik messze tőlem, közel a Blaha Lujza térhez, így elkísértem hazáig, majd  házuk kapujában  azzal  szeretett volna búcsúzni tőlem, hogy ha gondolom, akkor bármikor meglátogathatom őt. Mire én, hogy hát nem pont mostanra gondoltam, mire Judit, hogy most egyedül van otthon,  Édesanyja és nővére, akivel egyébként együtt lakik – nyaralni vannak, ha gondolom, akkor – mivel úgysem tud aludni – nyugodtan menjek fel hozzá beszélgetni.  Kissé zavarba jöttem, végülis felmentem hozzá, ekkor már úgy fél tizenegy tájt lehetett, és olyan jól elbeszélgettünk, hogy éjjel kettő óra után indultam haza.  Egy-egy pohár, jégkockával hűtött ásványvíz mellett észre sem vettük, hogy így eltellt az idő, de szinte mindent elmeséltem magamról, a gyermekkoromról, a rádiózáshoz kötődő érzelmeimről, szeretetemről, a  Crystal és a Zanzibar  zenekarokhoz fűződő barátságomról,  valamint a mi kis baráti társaságunkról, illetve  ezen kapcsolatok kialakulásáról.  

Jó hangulatú este volt, köszönhetően a Jóbarátoknak és a remek időnek.

Atomfegyverek

Hirosima és Nagaszaki:

A második világháború végén az amerikai atomfegyver-kísérletek 1945 júliusában vezettek eredményre. Augusztus 6-án, 8 óra 14 perckor az Enola Gay repülő pilótája kioldotta a Little Boyt, a 350 ezer lakosú Hirosima felett. A város 90 százaléka elpusztult. A hőhatás folytán számos áldozat körvonala beleégett a földbe, az épületekbe. A robbanás középpontjában tartózkodók a keletkező radiokaktív sugárzástól azonnal meghaltak. Még évtizedekig haltak meg emberek különféle sugárbetegségekben, vagy születtek maradandó genetikai károsodással. Három nappal később az amerikai hadsereg ledobta a Fat Man nevű plutóniumbombát Nagaszakira.

Atomfegyverek áldozatai:

ˇ        ¡        1945. augusztus 6., Hirosima: 135 000 halálos áldozat

ˇ        ¡        1945. augusztus 9., Nagaszaki: 50 000 halálos áldozat

A következő államok rendelkeznek

 atomfegyverrel:

1. az atomsorompó egyezmény szerinti atomhatalmak:

ˇ        ¡        Oroszország: kb. 13000 robbanófej

ˇ        ¡        Amerikai Egyesült Államok: kb. 9400

ˇ        ¡        Franciaország: 300

ˇ        ¡        Kína: 240

ˇ        ¡        Egyesült Királyság: 185

2. az atomsorompó egyezményből kimaradó de facto atomhatalmak:

ˇ        ¡        Izrael: 80

ˇ        ¡        India: 60

ˇ        ¡        Pakisztán: 60

ˇ        ¡        Észak-Korea: <10

3. NATO atomfegyver-megosztási program alapján atombombák vannak a következő országok területén: Törökország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Németország

4. Atomfegyver-fejlesztéssel gyanúsított országok:

ˇ        ¡        Irán, Szíria

Az atomfegyverek jogi helyzete:

1. Atomsorompó egyezmény: Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kezdeményezte és írta alá 1968. július 1-jén. Megállapodtak abban, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat nem segítik atomfegyverek, vagy más nukleáris robbanóanyagok megszerzésében vagy előállításában. Minden aláíró elkötelezte magát a teljes nukleáris leszerelés ügyének előmozdítására. Az egyezményt 187 ország, vagyis a világ majdnem minden állama aláírta, kivéve Kubát és a nukleáris fegyverekkel rendelkező Indiát, Pakisztánt és Izraelt.

2. A Hágai Nemzetközi Bíróság 1996. júl. 8. döntésében kihirdette, hogy az atomfegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata "ellentétes a fegyveres konfliktusok esetén alkalmazható nemzetközi törvényekkel", szinte minden elképzelhető esetben.

A Nemzetközi Bíróság egyhangúan kijelentette, hogy a nukleáris terjeszkedés megállításáról szóló egyezmény (Nuclear Non-Proliferation Treaty) 4. bekezdésével összhangban "fennáll az a kötelezettség, hogy folytassuk jóhiszeműen és vigyük végig a nukleáris leszereléshez vezető kezdeményezéseket, minden tekintetben szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt."

Világ Körüli Menet a Békéért és az Erőszakmentességért

A menet

A Világ Körüli Menet a Békéért és az Erőszakmentességért keretén belül számos kezdeményezés és akció indult útjára, melyek száma a következő hónapokban meg fog sokszorozódni. Ezek közül egy az a szimbolikus menet, melynek során egy nemzetközi és interkulturális csapat hat kontinensen halad majd át.

Ez a menet 2009. október 2-án – az Erőszakmentesség Világnapján – indul Wellingtonból, Új-Zélandról, és 2010. január 2-án érkezik Argentínába, Punta de Vacas-ba, az Andok lábaihoz.

Budapestre 2009. november 4-én érkezik a Világ Körüli Menet.

Ez alatt az időszak alatt a világ több száz városában szerveznek majd meneteket, fesztiválokat, fórumokat, konferenciákat és más eseményeket, hogy felhívják a figyelmet a béke és az erőszakmentesség sürgős üzenetére.

A kezdeményezés eredete:

A Világ Körüli Menetet a Békéért és az Erőszakmentességért 2008. november 15-én indították útjára az Argentínában található Punta de Vacas-i Tanulmányozás és Elmélkedés Parkjában megrendezett Szimpózium során.

A Menet egy példa nélküli társadalmi mozgósítást javasol, melyet a Humanista Mozgalom egyik szervezete, a Háború Nélküli Világ Alapítvány kezdeményezett.

A menet célja, követelései:

• a világ atomfegyverkészletének leszerelése;

• a megszálló csapatok azonnali kivonása a megszállt területekről;

• a hagyományos fegyverek fokozatos, arányos és egyidejű leszerelése;

• az országok közötti megnemtámadási egyezmények aláírása;

• a kormányok utasítsák el a háborút mint a konfliktusok megoldásának eszközét.

“Sürgős feladat a békével és a leszereléssel kapcsolatos tudatosság elterjesztése. Ugyanakkor az is fontos, hogy felébresszünk egy olyan erőszakmentes tudatosságot, mely nem csak a fizikai erőszakot utasítja el, hanem az erőszak minden más formáját is: gazdasági, faji, lelki, vallási, szexuális stb. Ez az új érzékenység kell hogy gyökeret verjen világunkban és ösztönözze a társadalmi struktúrákat, megnyitva ezzel az utat egy egyetemes emberi nemzet felé.”

“A Világ Körüli Menet egy felhívás mindenkihez, hogy egyesítsük erőinket, és vállaljunk felelősséget a világ átalakításáért, hogy győzzük le a személyes erőszakot, hogy munkálkodjunk a közvetlen környezetünkben és mindenhol, ahová a befolyásunk elér.”

A VKM a következő országokon halad át: (Google-térkép

)

Afrika: Algéria, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Dél-Afrika, Egyiptom, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria, Mali, Marokkó, Mauritánia, Mozambik, Nyugat-Szahara, Sierra Leone, Szenegál, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia

Amerika: Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Kanada, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, USA, Venezuela

Antarktisz

Európa:

Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Belarusz Köztársaság, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Törökország

Kelet-Ázsia és Óceánia:

Ausztrália, Fülöp-szigetek, Japán, Pápua Új-Guinea, Új-Zéland

Kontinentális Ázsia:

Banglades, Dél-Korea, Észak-Korea, India, Izrael, Kína, Kelet-Timor, Mongólia, Orosz Föderáció, Pakisztán, Palesztina, Törökország

Ismert csatlakozók részleges listája

Dettre Gábor, Sebestyén Márta, Kepes András, Novák Péter, Soma Mamagésa, Szalai Erzsébet, Szabó Győző

Lou Reed, Penelope Cruz, Bryan Adams, Philip Glass, Viggo Mortensen, Yoko Ono, Zubin Mehta,

Desmond Tutu, Noam Chomsky, Susan George, Tony Benn

Őszentsége a Dalai Láma, Canterbury érseke, a Conakry-i Faycal mecset imámja, Őszentsége Pramukh Swami Maharaj, a Beyt Tikkun zsinangóga rabbija,  Böjte Csaba atya

XVI Benedek pápa fogadja a menet delegációját november 11-i audienciáján

Stjepan Mesic Horvátország elnöke, Evo Morales bolívia elnöke, Michelle Bachelet chile elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Jimmy Carter volt USA elnök, Mary Robinson Írország volt elnöke, őfelsége Rania Al Abdullah Jordánia királynője, Rodrigo Carazo Costa Rica volt elnöke, Raila Odinga, Kenya miniszterelnöke

Humanista Mozgalom, Amnesty International Magyarország, Greenpeace Magyarország, Labrisz, Civilek a Mecsekért, Afroaid, Artemisszió Alapítvány, Szülők Háza, Maszk Egyesület, Dialógus Platform, Kultúrák Központja, Fair Világ Alapítvány, Bocs Alapítvány, Ifjú Humanisták, Kurfli Egyesület, Európai Sors-társak Egyesület, valamint Humanista Párt, Munkáspárt 2006, Lehet Más a Politika!

Akciók Budapesten 2009. augusztus 6-án

1.      1.      Hirosima napi

Újabb összejövetelt tartott a Vakbarát Alapítvány által támogatott Vakok Baráti Köre - ahogy ez már lenni szokott, minden hónap első szombatján, nyáron a városligeti Vakok Kertjében. A most szombati rendezvény annyiban rendhagyó volt, hogy nem volt élő zene, karaoke. Ennek oka pedig nemes egyszerűséggel az volt, hogy Péterék kombi kocsijának hátsó csomagtartója annyira tele volt, hogy a szintetizátor és az erősítő már nem fért el benne. S hogy miért is? Vajon mivel volt tele a kombi csomagtartó? Egy rakás pár cipővel, amelyet egy, az Alapítványt támogató cég ajánlott fel (lehet, Petiék mondták, de én már nem is emlékszem a nevére, meg ez igazából talán itt most nem is lényeges - természetesen ezer köszönet érte). A cipők 35-östől 42-esig voltak, bárki ingyen válogathatott kedvére. Én csak azért nem válogattam, mert számomra nem volt megfelelő méret, mivel a család hölgy tagjainak van elég cipője, mi férfiak pedig hát... Szóval elég nagy lábon élünk. S ezek sportcipők voltak, nem annyira utcai viseletre, vagy munkahelyre alkalmasak. De persze sokan voltak, főképp gyermekesek, akik kedvükre válogattak. Volt olyan is, aki több párat, s aki még néhány nappal ezelőtt kapott egy fülest valamelyik belső levelezőlistán, hogy lesz ez a lehetőség, az már eleve nagyméretű szatyorral vagy kisebb hátizsákkal érkezett.

A találkozó délután háromkor vette kezdetét, aztán következett a szokásos kis beszélgetés, baráti csevegés, a karaoke helyett pedig Péterék most egy különleges játékra, vizipisztoly-párbajra hívták az önként jelentkező párokat - magam is beneveztem, én egy régi kedves Kolléganőm, Rátóti Krisztát hívtam ki egy párbajra. A játék lényege az volt, hogy a fűben, egymástól kb. 6 méteres távolságra úszógumikat helyeztünk el, ebbek ellett beleállni a játékosoknak, a gyengénlátóknak -így nekem is - fekete szemfedővel, így volt igazán kiegyenlített a kűzdelem. Egy-egy menet addig tartott, míg valamelyik fél pisztolyának tartálya teljesen ki nem ürült, azonban mivel ezek nagyméretű vizipisztolyok voltak, ezek tartálya kb. 1 literes lehetett, így egy-egym enet akár 2-3 percig is eltarthatott. Volt, ki ruhában, volt, ki félmeztelenül, volt, ki alsó-, vagy fürdőnadrágban vágott bele, jómagam nem zavartattam magam, ruhában vágtam bele, nem volt érdekes, mert a 35 fokos kánikulában szinte azonnal megszáradt rajtam a ruha. Célozni az ellenfél testén tetőtől-talpig bárhová lehetett, és becsületszóra, mindenki saját maga jelezte, ha találat érte. Ezzel is megkönnyítve az egymásra történő vakon célzást.   Természetesen Kriszta három találat különbséggel győzött, mivel ő több, mint 20 éve egyáltalán nem lát, nekem pedig szemfedővel kellett játszanom, így a vakon célzás neki jobban ment.  A tárakat a kerti csapból könnyedén után lehetett tölteni, ráadásul a kerti csap elég hosszú vas csövében a víz már rendesen felmelegedett,  de még mindíg hidegebb volt a levegőnél, úgyhogy a hűsítő találatok még jól is estek.

Fogyott a sör is szépszámmal, meg azért a zsíros kenyér is, bár utóbbiból azért talán valamivel kevesebb. Este fél kilenc felé már csak tizenketten lehettünk a közel félszázból, akik ellátogattunk e baráti összejövetelre, mi egészen éjjel fél tizenegyig múlattuk az időd. S miután Judit-nap is nemrég volt, egészen pontosan július 30-án, így köszöntöttük Péter feleségét, Fabók Juditot, és lányát, Farkas Juditot is. Mindemellett Péterék most hétvégén ünneplik  huszonkettedik házassági évfordulójukat. Ehhez szívből gratulálunk, és köszönjük a szíves vendéglátást!

Apropó! Judit: Édesanyám és anyai Nagymamám is így hívják, úgyhogy ezúton is sok boldog névnapot kívánok szeretettel – és minden Judit nevű Barátnak, ismerősnek is hasonlóképpen!

Rövid, ám annál izgalmasabb telefoninterjúban beszélgetett Terecskei Ritával, a Zanzibar énekesnőjével a Danubius Rádió örökös rockere, a Sing-sing együttes egykori énekese, a méltán közkedvelt Abaházi Csaba, a „Hajrá, magyarok” című magyar könnyűzenei magazin házigazdája. Beszéltek többek között a nemrég megjelent díszdobozról, mely egy könyvet tartalmaz, mely a Zanzibar eddigi életéről szól, és egy koncert DVD-t, melyen a 2008. december 27-i ceglédi Jubileumi Nagykoncert anyagát tartalmazza, extrákkal. Szóba került még pár érdekesség, emlékezetes videoklipforgatásokról, emlékezetes koncertekről, az egyik legközkedveltebb budai szabadtéri szórakozóhelyről, és még sokmindenmásról, melyet meghallhatsz, ha IDE KATTINTASZ!

Rita egyébként július 27-én ünnepli 30. születésnapját, melnyek kapcsán ezúton szívből gratulálunk, sok boldogságot, jó egészséget, sok sikert kívánunk! A Zenekar egyik oszlopos rajongója, Berta SMS-t is küldött Ritának e jeles alkalomból az éter hullámain, melyet Abaházi Csaba az interjút követően be is olvasott.